Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Szelesné Kása Ilona a lakiteleki Eötvös iskola grafika tanszakának vizuális- és környezetkultúra tanára. Ars poétikája szerint: alkot, tanul, tanít. Fő kutatási és tevékenységi területe a tojásírás. Tojásírás területén népi iparművész, 1995-től a Népművészet Ifjú Mestere Az országos hatókörű Népi Iparművészeti Tanács zsűritagja.

Tojásíró tevékenységét így határozza meg: „A legősibb technikával – méhviasszal – írom elődeink és azok újra alkotott mintavilágát a tojásra. Saját nevelésű és gyűjtésű hazai növényekből állítom elő hímeseim színező anyagát. Miben tudok újat alkotni e témában elődeinkhez képest? A hímes tojás kiürülése (már nem főtt tojásra dolgozunk) lehetővé tette, hogy - nem élelmiszer jellegű - festőnövényeket is használjak. Tehát új, de természetes színeket tudok tojásaimon megjeleníteni. Elköteleztem magam a növényi tojásírás terjesztésére. Feladatom egy összefoglaló mű megírása e témában.”

Másik alkotóterülete a gyöngyfűzés. Népi és modern ékszereket készít minőségi alapanyagokból.

Képzőművészeti tanulmányait a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán folytatta. A képzőművészet területén tempera, porpasztell és papírdúc munkái születnek. Az Amatőr Artium 2005. évi megyei kiállításra papírdúc képei közül válogatott be a zsűri.

Textilművességek közül jártassága van batikolásban, nemezelésben, szövésben.

Kerámia szaktudásra Dániában, nemzetközi ösztöndíjasként tett szert, főkent raku témában. Más kézműves technikák fejlesztésére is lehetőséget kapott a Skals-i Design és Kézműves Iskolában. Így a könyvkötészeti ismeretekre, nemezelésre, szövésre, szabás-varrásra, bőrművességre.

Lakiteleken kívül tanított Kecskeméten és Dániában.

Alkotóként és pedagógusként számos hazai és külföldi díj, kitüntetés birtokosa, többek között: 1995. Népművészet Ifjú Mestere kitüntetés, 1996. V. Népi Mesterségek Művészete Pályázat I. díj, 1997. Pro Renovanda Cultura Hungarie Alapítvány meghívásos pályázata I. díj, 1999. Franciaország UNESCO különdíj – képzőművészeti pályázat – lakiteleki óvodások, 2000. Gránátalma-díj, 2001. Közművelődési-díj Lakitelekért.

Szelesné Kása Ilona, a Népművészet Ifjú Mestere tevékenysége

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Lakitelek
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Szelesné Kása Ilona Lakiteleken élő és tevékenykedő, sokoldalú, országos és nemzetközi hírű művész. Díjai is mutatják tehetségét, amivel a tojásírás és a gyöngyfűzés területén működik. Szelesné Kása Ilona munkássága a lakiteleki értéktár része, azonban tevékenysége egyedülálló.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár