Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Szent Anna Templom
Báró Rédl Béla miután 1851-ben megörökölte a birtokot, kastélyát átépíttette és oldalszárnyakkal bővíttette, Gerster Károly és Kauser Lipót építészek tervei alapján. Mindez az 1861-63-as években történt és ugyanebben az időben a család piciny házikápolnája helyén egy, a köznép által is látogatható gótikus kápolnát emeltetett. A nép sokasodott és a mélyen vallásos főúr úgy döntött az 1892-es évben, hogy ezen kápolnát lebontatja és kibővíti egy még szebb és nagyobb neogót stílusú kistemplommá. Így készült el a ma is látható, gyönyörű műalkotás az 1893 és 1905 közötti években. A különös gonddal és műértéssel megtervezett, megépített és berendezett neogótikus templom megáldása 1905. december 11-én Advent második vasárnapján történt, amit a templomépítő báró már nem érhetett meg, mert 1905. március 23-án elhalálozott. A templom felszentelése csak később, 1912. augusztus 4-én történt dr. Horváth Győző kalocsai segédpüspök által.

A templom a magyar neogót építészet egyik remeke, ami a legapróbb részletekig a gótika stílusjegyeit viseli magán. Részletgazdagsága egyedi és egyedülálló a Mátyás templomhoz hasonlítható, ezért nevezi a népnyelv a „Mátyás templom kicsinyített másának”.

A templom 25 méter hosszú, a tornya 35 méter magas, a kereszthajó 15 méter a főhajó szélessége 7,8 méter. „A Szent Anna-templom keleti-nyugati tájolású, egyhajós, sokszög szentélyzáródású, kereszthajós, kis méretű templom. Bejárata, tornya, kórusa a nyugati részen, szentélye a keleti oldalon van. Kápolnái poligonális záródásúak, szentélye nyolcszög öt oldalával záródik. A mellette álló kastély északi bástyája helyén épült, eredetileg összeépítve vele, ma már csak az összekötő üvegfolyosó fémváza van meg.

Az építtető báró Rédl Béla templomát a legnemesebb anyagok felhasználásával alkotta meg, ezentúl igazi műremek kegytárgyakkal és antik műkincsekkel rendezte be.Ezek a teljesség igényei nélkül a következők: a zsolnai majolika tetőfedés, hat darab nagyméretű gótikus, mérművekkel tagolt művészien festett üvegablak, carrarai márványból faragott oltárok és egy nagyon ritka „profil” gránitfajtából készült csavart oszlop, amely a szószéket tartja. A Szent Annát ábrázoló kegyszobor Franz Tavella Dél-Tiroli művész alkotása, az orgona a híres pécsi Angster orgonaépítő cég munkája. Ezeken túl még nagyon sok beépített műremek szobor található a templomban.

Rédl kastély és park
A kastély központi része valószínűleg még a XVIII. század végén épülhetett Rédl Ferenc idejében. A kastélyt írásos emlék 1831 említi először. Az épületet már Rédl Béla építetti át (1861-1863) a ma is látható kevert gót és romantikus formájára. A terveket Gerster Károly és Kauser Lipót budapesti építészek készítették. Erről a Vasárnapi Újság 1865. augusztus 13.-ki számában szép kép jelenik meg és cikk tudósít. A kastély U alakú épület, melynek hatra nyúló szárnyai 1 emeletesek, középrizalitja emeletes. Legszebb része a bejárat felett húzódó lépcsőzetes oromzat, a fiatornyokkal és a Rédl család épen maradt bárói címerével. A bástyaszerűen kiképzett oldalrizalitok pártázatot kaptak, valamint csúcsíves gótikus ikerablakok és támpillérek díszítik őket. A baloldali szárny végét bástya szerű torony, a jobboldaliét a Szent Anna kápolna zárja le.

A kastélyt körül ölelő park 37 holdnyi terület sok megmaradt csodálatos ősfákkal és egy műremek klasszicista gloriettel (kiülővel). A park eredeti kiterjedése, mintegy 50 hektár lehetett. A kastélyhoz közeli „belső park” mai ékességei a hatalmas kocsányos tölgyek, hársak, fekete fenyők, japán akácok és a közel álló tiszafa csoport. Viszont a park vége felé találhatunk egy országosan is ritka négy ágú többszáz éves tölgyet, amit csak nem túl régen vettek nyilvántartásba a szakemberek. A fa alsó kerülete 9 méter és az országban is egy fához, a „pusztazámori” tölgyhöz hasonló. A kastélypark meghatározó eleme a klasszicista stílusú gloriette, ami a „külső parkban” a fősétány végén, egy mesterséges dombon helyezkedik el. Valószínűleg az 1830-1840-es években épülhetett Rédl Imre idejében. Görög kereszt alaprajzú, négy oldalán oszlopos -timpanonos. Innét csodálatos rálátás nyílik a kastélyra és a templomra. A bárói család reggeliző és pihenő helyként használta. Felirata ma is látható „Hic Cogito Et Regno” – Itt gondolkodom és uralkodom. A parkban még található volt egy csodálatos tórendszer is, két kis mesterséges szigettel. Egyik szigetecskén Mária szobra állt, míg a másikon egy kis fakéregből készült házikó.

Tompai Szent Anna Templom, Rédl kastély és park

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6422 Tompa, Szabadföld 47.
Kategória
épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Szalai Réka, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar Művészettudományi Intézet Művészettörténeti Tanszékének hallgatója által készített diploma munka A Tompai Szent Anna templom, Redl-kastély és park tárgyában.
A Tompai Szent Anna templom megmentéséért Alapítvány tájékoztató kiadványa 2017.
Szent Annáról elnevezett Kelebiai plébánia templom története (Historia Domus)
Borossay Katalin: A tompai Szent Anna-templom. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései- Tusnád 1997. Sepsiszentgyörgy, 1999.
Tompai Élet: A tompi Szent Anna- templom 2014. novemberi száma
Csúszó Dezső: A szabadkai kápolnák a várostól északra Bácsország, 2016. 78. szám
Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon, Vince Kiadó, 2007.
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 2. Bács-Kiskun Megye kastélyai és kúriái, Budapest, 2001.
Vasárnapi Újság, 33 szám 12. évfolyam 1865.
Szalon Újság 1912. 15. szám
dr. Kiss Gábor, Kiss-Polák Andrea: A tompai Rédl-kastély parkja, Hasznosítási és telekmegosztási koncepcióterv, Izra Bt. 2017.
dr. Kiss Gábor, Kiss-Polák Andrea: A tompai Rédl-kastély parkjának természetvédelmi jellegű felmérése, Izra Bt. 2016.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Ez a műemlék együttes, egyedülálló a megyében, és talán országosan is. A templomot az idők során nagyon sok építész szakember, művészettörténész is meglátogatta. Általuk adott vélemények, leírások kiemelik a külső és belső harmóniát, építészeti precizitást a gótika stíluselemeinek teljes gyűjteményét, amik ezen az épületen mind megtalálhatóak. A falakon belül látható még egy piciny kis kápolna Skóciai Szent Margit tiszteletére, ami országosan is ritka. Bács-Kiskun megyében mindössze 126 kastélyt és kúriát említ a szakirodalom – ez a fennmaradtak közül az egyik, ami külső formáját tekintve eredeti állapotában maradt fenn.

 

Kapcsolódó értékek

Helvécia
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tompa
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kerekegyháza
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tiszaalpár
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár