Szent Anna Templom
Báró Rédl Béla miután 1851-ben megörökölte a birtokot, kastélyát átépíttette és oldalszárnyakkal bővíttette, Gerster Károly és Kauser Lipót építészek tervei alapján. Mindez az 1861-63-as években történt és ugyanebben az időben a család piciny házikápolnája helyén egy, a köznép által is látogatható gótikus kápolnát emeltetett. A nép sokasodott és a mélyen vallásos főúr úgy döntött az 1892-es évben, hogy ezen kápolnát lebontatja és kibővíti egy még szebb és nagyobb neogót stílusú kistemplommá. Így készült el a ma is látható, gyönyörű műalkotás az 1893 és 1905 közötti években. A különös gonddal és műértéssel megtervezett, megépített és berendezett neogótikus templom megáldása 1905. december 11-én Advent második vasárnapján történt, amit a templomépítő báró már nem érhetett meg, mert 1905. március 23-án elhalálozott. A templom felszentelése csak később, 1912. augusztus 4-én történt dr. Horváth Győző kalocsai segédpüspök által.
A templom a magyar neogót építészet egyik remeke, ami a legapróbb részletekig a gótika stílusjegyeit viseli magán. Részletgazdagsága egyedi és egyedülálló a Mátyás templomhoz hasonlítható, ezért nevezi a népnyelv a „Mátyás templom kicsinyített másának”.
A templom 25 méter hosszú, a tornya 35 méter magas, a kereszthajó 15 méter a főhajó szélessége 7,8 méter. „A Szent Anna-templom keleti-nyugati tájolású, egyhajós, sokszög szentélyzáródású, kereszthajós, kis méretű templom. Bejárata, tornya, kórusa a nyugati részen, szentélye a keleti oldalon van. Kápolnái poligonális záródásúak, szentélye nyolcszög öt oldalával záródik. A mellette álló kastély északi bástyája helyén épült, eredetileg összeépítve vele, ma már csak az összekötő üvegfolyosó fémváza van meg.
Az építtető báró Rédl Béla templomát a legnemesebb anyagok felhasználásával alkotta meg, ezentúl igazi műremek kegytárgyakkal és antik műkincsekkel rendezte be.Ezek a teljesség igényei nélkül a következők: a zsolnai majolika tetőfedés, hat darab nagyméretű gótikus, mérművekkel tagolt művészien festett üvegablak, carrarai márványból faragott oltárok és egy nagyon ritka „profil” gránitfajtából készült csavart oszlop, amely a szószéket tartja. A Szent Annát ábrázoló kegyszobor Franz Tavella Dél-Tiroli művész alkotása, az orgona a híres pécsi Angster orgonaépítő cég munkája. Ezeken túl még nagyon sok beépített műremek szobor található a templomban.
Rédl kastély és park
A kastély központi része valószínűleg még a XVIII. század végén épülhetett Rédl Ferenc idejében. A kastélyt írásos emlék 1831 említi először. Az épületet már Rédl Béla építetti át (1861-1863) a ma is látható kevert gót és romantikus formájára. A terveket Gerster Károly és Kauser Lipót budapesti építészek készítették. Erről a Vasárnapi Újság 1865. augusztus 13.-ki számában szép kép jelenik meg és cikk tudósít. A kastély U alakú épület, melynek hatra nyúló szárnyai 1 emeletesek, középrizalitja emeletes. Legszebb része a bejárat felett húzódó lépcsőzetes oromzat, a fiatornyokkal és a Rédl család épen maradt bárói címerével. A bástyaszerűen kiképzett oldalrizalitok pártázatot kaptak, valamint csúcsíves gótikus ikerablakok és támpillérek díszítik őket. A baloldali szárny végét bástya szerű torony, a jobboldaliét a Szent Anna kápolna zárja le.
A kastélyt körül ölelő park 37 holdnyi terület sok megmaradt csodálatos ősfákkal és egy műremek klasszicista gloriettel (kiülővel). A park eredeti kiterjedése, mintegy 50 hektár lehetett. A kastélyhoz közeli „belső park” mai ékességei a hatalmas kocsányos tölgyek, hársak, fekete fenyők, japán akácok és a közel álló tiszafa csoport. Viszont a park vége felé találhatunk egy országosan is ritka négy ágú többszáz éves tölgyet, amit csak nem túl régen vettek nyilvántartásba a szakemberek. A fa alsó kerülete 9 méter és az országban is egy fához, a „pusztazámori” tölgyhöz hasonló. A kastélypark meghatározó eleme a klasszicista stílusú gloriette, ami a „külső parkban” a fősétány végén, egy mesterséges dombon helyezkedik el. Valószínűleg az 1830-1840-es években épülhetett Rédl Imre idejében. Görög kereszt alaprajzú, négy oldalán oszlopos -timpanonos. Innét csodálatos rálátás nyílik a kastélyra és a templomra. A bárói család reggeliző és pihenő helyként használta. Felirata ma is látható „Hic Cogito Et Regno” – Itt gondolkodom és uralkodom. A parkban még található volt egy csodálatos tórendszer is, két kis mesterséges szigettel. Egyik szigetecskén Mária szobra állt, míg a másikon egy kis fakéregből készült házikó.
Tompai Szent Anna Templom, Rédl kastély és park
A Tompai Szent Anna templom megmentéséért Alapítvány tájékoztató kiadványa 2017.
Szent Annáról elnevezett Kelebiai plébánia templom története (Historia Domus)
Borossay Katalin: A tompai Szent Anna-templom. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései- Tusnád 1997. Sepsiszentgyörgy, 1999.
Tompai Élet: A tompi Szent Anna- templom 2014. novemberi száma
Csúszó Dezső: A szabadkai kápolnák a várostól északra Bácsország, 2016. 78. szám
Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon, Vince Kiadó, 2007.
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 2. Bács-Kiskun Megye kastélyai és kúriái, Budapest, 2001.
Vasárnapi Újság, 33 szám 12. évfolyam 1865.
Szalon Újság 1912. 15. szám
dr. Kiss Gábor, Kiss-Polák Andrea: A tompai Rédl-kastély parkja, Hasznosítási és telekmegosztási koncepcióterv, Izra Bt. 2017.
dr. Kiss Gábor, Kiss-Polák Andrea: A tompai Rédl-kastély parkjának természetvédelmi jellegű felmérése, Izra Bt. 2016.
Ez a műemlék együttes, egyedülálló a megyében, és talán országosan is. A templomot az idők során nagyon sok építész szakember, művészettörténész is meglátogatta. Általuk adott vélemények, leírások kiemelik a külső és belső harmóniát, építészeti precizitást a gótika stíluselemeinek teljes gyűjteményét, amik ezen az épületen mind megtalálhatóak. A falakon belül látható még egy piciny kis kápolna Skóciai Szent Margit tiszteletére, ami országosan is ritka. Bács-Kiskun megyében mindössze 126 kastélyt és kúriát említ a szakirodalom – ez a fennmaradtak közül az egyik, ami külső formáját tekintve eredeti állapotában maradt fenn.