Szent Anna Templom
Báró Rédl Béla miután 1851-ben megörökölte a birtokot, kastélyát átépíttette és oldalszárnyakkal bõvíttette, Gerster Károly és Kauser Lipót építészek tervei alapján. Mindez az 1861-63-as években történt és ugyanebben az idõben a család piciny házikápolnája helyén egy, a köznép által is látogatható gótikus kápolnát emeltetett. A nép sokasodott és a mélyen vallásos fõúr úgy döntött az 1892-es évben, hogy ezen kápolnát lebontatja és kibõvíti egy még szebb és nagyobb neogót stílusú kistemplommá. Így készült el a ma is látható, gyönyörû mûalkotás az 1893 és 1905 közötti években. A különös gonddal és mûértéssel megtervezett, megépített és berendezett neogótikus templom megáldása 1905. december 11-én Advent második vasárnapján történt, amit a templomépítõ báró már nem érhetett meg, mert 1905. március 23-án elhalálozott. A templom felszentelése csak késõbb, 1912. augusztus 4-én történt dr. Horváth Gyõzõ kalocsai segédpüspök által.

A templom a magyar neogót építészet egyik remeke, ami a legapróbb részletekig a gótika stílusjegyeit viseli magán. Részletgazdagsága egyedi és egyedülálló a Mátyás templomhoz hasonlítható, ezért nevezi a népnyelv a „Mátyás templom kicsinyített másának”.

A templom 25 méter hosszú, a tornya 35 méter magas, a kereszthajó 15 méter a fõhajó szélessége 7,8 méter. „A Szent Anna-templom keleti-nyugati tájolású, egyhajós, sokszög szentélyzáródású, kereszthajós, kis méretû templom. Bejárata, tornya, kórusa a nyugati részen, szentélye a keleti oldalon van. Kápolnái poligonális záródásúak, szentélye nyolcszög öt oldalával záródik. A mellette álló kastély északi bástyája helyén épült, eredetileg összeépítve vele, ma már csak az összekötõ üvegfolyosó fémváza van meg.

Az építtetõ báró Rédl Béla templomát a legnemesebb anyagok felhasználásával alkotta meg, ezentúl igazi mûremek kegytárgyakkal és antik mûkincsekkel rendezte be.Ezek a teljesség igényei nélkül a következõk: a zsolnai majolika tetõfedés, hat darab nagyméretû gótikus, mérmûvekkel tagolt mûvészien festett üvegablak, carrarai márványból faragott oltárok és egy nagyon ritka „profil” gránitfajtából készült csavart oszlop, amely a szószéket tartja. A Szent Annát ábrázoló kegyszobor Franz Tavella Dél-Tiroli mûvész alkotása, az orgona a híres pécsi Angster orgonaépítõ cég munkája. Ezeken túl még nagyon sok beépített mûremek szobor található a templomban.

Rédl kastély és park
A kastély központi része valószínûleg még a XVIII. század végén épülhetett Rédl Ferenc idejében. A kastélyt írásos emlék 1831 említi elõször. Az épületet már Rédl Béla építetti át (1861-1863) a ma is látható kevert gót és romantikus formájára. A terveket Gerster Károly és Kauser Lipót budapesti építészek készítették. Errõl a Vasárnapi Újság 1865. augusztus 13.-ki számában szép kép jelenik meg és cikk tudósít. A kastély U alakú épület, melynek hatra nyúló szárnyai 1 emeletesek, középrizalitja emeletes. Legszebb része a bejárat felett húzódó lépcsõzetes oromzat, a fiatornyokkal és a Rédl család épen maradt bárói címerével. A bástyaszerûen kiképzett oldalrizalitok pártázatot kaptak, valamint csúcsíves gótikus ikerablakok és támpillérek díszítik õket. A baloldali szárny végét bástya szerû torony, a jobboldaliét a Szent Anna kápolna zárja le.

A kastélyt körül ölelõ park 37 holdnyi terület sok megmaradt csodálatos õsfákkal és egy mûremek klasszicista gloriettel (kiülõvel). A park eredeti kiterjedése, mintegy 50 hektár lehetett. A kastélyhoz közeli „belsõ park” mai ékességei a hatalmas kocsányos tölgyek, hársak, fekete fenyõk, japán akácok és a közel álló tiszafa csoport. Viszont a park vége felé találhatunk egy országosan is ritka négy ágú többszáz éves tölgyet, amit csak nem túl régen vettek nyilvántartásba a szakemberek. A fa alsó kerülete 9 méter és az országban is egy fához, a „pusztazámori” tölgyhöz hasonló. A kastélypark meghatározó eleme a klasszicista stílusú gloriette, ami a „külsõ parkban” a fõsétány végén, egy mesterséges dombon helyezkedik el. Valószínûleg az 1830-1840-es években épülhetett Rédl Imre idejében. Görög kereszt alaprajzú, négy oldalán oszlopos -timpanonos. Innét csodálatos rálátás nyílik a kastélyra és a templomra. A bárói család reggelizõ és pihenõ helyként használta. Felirata ma is látható „Hic Cogito Et Regno” – Itt gondolkodom és uralkodom. A parkban még található volt egy csodálatos tórendszer is, két kis mesterséges szigettel. Egyik szigetecskén Mária szobra állt, míg a másikon egy kis fakéregbõl készült házikó.