Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A lelőhely, amelyet a nép nyelve, pontosan emlékezvén a régi időkre, Templomhegy néven őrzött meg, a faluból kivezető, Soltvadkertre vezető műúttól északra terül el. 2003-2004, majd 2012-2013 során közel 6000 m2-t kutattak meg és 620 régészeti objektumot különítettek el. A lelőhely első korszaka a szarmatákhoz köthető. E korból egy 2-3. századi falut, egy 3-4. századi temetőt és egy a már a hun korba hajló, 4-5. századi település nyomait tárták fel.

A szarmata temető 11 sírja mind rabolt volt, ennek ellenére koporsókapcsok, bronzkarperec, karneol-, borostyán-, pasztagyöngyök, kis méretű fibulák, vastárgyak, bronztükör töredékei kerültek napvilágra. 2 temetkezést körárokkal öveztek. A szarmata kor után a lelőhelyen a 11. századtól jelentek meg a magyarok, akik településüket és temetőjüket is ehelyütt hozták létre. A falu, a népesség életének és a temető használatának a tatárjárás vetett véget. Az Árpád-kori faluban több speciális, cölöpszerkezetes veremépületet, bennük speciális, patkó alakú, szürkére égett, cementálódott anyagú kemencét találtak. Feltételezhető, hogy ipari tevékenységet, talán vasolvasztás végeztek e műhelyekben. Az Árpád-kori település a tatárjárás idején elpusztult, majd a 13. század második felében telepedtek meg itt a kunok. Az idők során megtelepedő, eredendően nomád nagyállattartó kunok fejlődő lakáskultúrájára utal, hogy az egyik, már hozzájuk köthető 13-14. századi veremházban, talán az Árpád-kori templom falából származó téglából szikrafogót építettek az egyik kemence köré, a falat pedig belül deszkafallal bélelték, amire a béléstartó cölöpnyomok utalnak.

A faluhoz tartozó temető 194 sírját tárták fel 2013 decemberéig. A sírokból különböző mellékletek, leletek kerültek elő: bronz és ezüst S-végű hajkarikák, gyűrűk, pénzek (11-12. századi), ásópapucs. A nehéz életet élő és kétkezi munkát végző népesség csontjain számos patológiás elváltozás (kar-, láb- bordatörések, erős izomtapadások) figyelhető meg. Az egyik vázon TBC-re utaló csontelváltozás látható. Több sír alja volt faszenes, amely a temetést megelőző, pogány eredetű tisztító-szertartásra utalhat. Feltűnő érdekesség, hogy a sírok túlnyomó többsége nem a megszokott Ny-K-i irányban volt tájolva, hanem DNy-ÉK, sőt D felé elhajolva, azaz a fej volt DNy-D-i irányban. Feltűnő, hogy két tájolási csoportot ismernek a temetőből, amiből az egyik rendre későbbi a másiknál, ez eltérő népességre utal.

A lelőhely érdekessége, hogy az Árpád-kori sírmezőt és a templomot hármas körárok övezte, ahova a 14 századtól ismét temetkeznek, idővel valószínűleg a 15. századtól templomot hoznak létre. A külső árokból számos vasszerszám, balta, kapa, sarló, két sarkantyú, ún. juhnyíró olló, övcsat, kés, ajtóvasalás, abroncsos favödör, számos középkori tégla, ép malomkő, nagy mennyiségű, nagyobb és égett kőtöredék, köztük sok faragott kváderkő került elő, ami a templom erőszakos pusztulására utalt.

A templom feltárása közben jöttek rá, hogy valójában itt 2 templom volt. Az elsőt még az Árpád-korban építették, ami a tatárjárás idején részben elpusztulhatott. Az e templomba járó népesség jóval nagyobb lehetett, mert a templomok befogadóképességénél egyes esetekben feltételezik, hogy a templomban csak a falu előkelőségei voltak, s a falu lakói a templomon kívül vettek részt a szertartáson.

Tázlár - Templomhegy

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Tázlár
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Tázlár – Templomhegyen folytatott feltárások alapján egy jelentős, többkorszakú lelőhely képe, időrendje körvonalazódik, amelynek feltárása során gazdag, köztük egyedülálló leletek jelentek meg. Az egyik legjelentősebb eredmény az Árpád-kori templomoshely és település feltárása, amelyet a tatárjárás után betelepülő kunok vettek birtokba. Az ásatás megfigyelései alapján tetten érthető, hogy a kunok egy, az Árpád-korban lakott, feltehetően a tatárjárás lokális pusztítása miatt felhagyott településen jelentek meg. A romos állapotban lévő templomot kibővítették, és a kereszténnyé válás jegyében (saját mellékletadási szokásaikat megőrizve) katolizálva, a templom köré temetkeztek. A feltárás befejeztével, a templom alaprajzát feltüntetve egy emlékhely jött létre. Ez a hely méltó emléket ad Tázlár település gazdag múltjának, gyökereinek.

 

Kapcsolódó értékek

Dusnok
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Mélykút
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecel
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár