Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Tervezte: Victor Vasarely
Épült: 1984-ben
Stílusa: Op-art stílus
Építés-kivitelezés: Jeney Lajos építész-tervező, Lakatos Gábor építész-technikus

Kecel Victor Vasarely „LECEK” című alkotását dr. Koszta Sándor állatorvosnak köszönheti. Az eredeti tervek szerint túrkevei klinkertéglával kellett volna borítani az intézmény falait. Koszta Sándor - a tervrajzokat látva - egy képzőművészeti alkotást képzelt a hatalmas, üres falfelületre. A Népszabadságban megjelent Vasarely interjún - „Önzetlenül felajánlom segítségemet a lakótelepek iskoláinak, középületeinek és kórházainak szebbé tétele érdekében, ha az általam javasolt szellemben történik.” - felbátorodva tollat ragadott, és levelet írt a művésznek, miszerint Kecel népe nagy örömmel venné, ha a Nevelési Központ UNESCO-díjas épületét Vasarely-kompozíció díszítené. Három hét múlva megjött a válasz, melyben Vasarely udvariasan bár, de határozottan elutasította a kérést. Koszta Sándor írt még egy köszönőlevelet, és más lehetőségek után próbált nézni. December 30-án újabb levél érkezett Vasarelytől, melyben a következőt írta: „…semmi akadálya annak, hogy Kecel városában egy fali integrációt proponáljak. A terveket jó szívvel adományozom, de a gyártás és megoldás problémái Önök és a Zsolnay-gyár között fognak lezajlani.”

Előzmények, megvalósítás:
1974-ben az általános iskolában kritikussá vált az oktatás a szétszórt, elavult és zsúfolt osztályok miatt. A társadalmi igények felmérése után született meg a döntés: egy olyan összevont intézmény együttest hoznak létre, amely a község oktatási, nevelési, művelődési és sportközpontja lesz. A vasbeton pilléreken nyugvó épület együttesből először az iskola és a könyvtár épült fel. 1981. április 2-án adták át. 1982-ben Kecel nagyközség megkezdte a Nevelési Központ építésének második ütemét. Dr. Koszta Sándor tevékenységének köszönhetően 1983 áprilisában Vasarely elkészítette és elküldte a fali integráció tervét dr. Sikota Győzőnek, a magyarországi porcelángyárak művészeti tanácsadójának, akit - Vasarely tanácsára – a Nagyközségi Tanács a fali integráció elhelyezésével, építészeti problémáinak művészeti vezetésével bízta meg.

Dr. Sikota Győző a terveket átadta Jeney Lajos építész-tervezőnek, aki a Nevelési Központ tervezője volt, hogy készítse el a Zsolnay-gyár pirogránit csempéinek felrakási technológiai utasításait, valamint a Vasarely-terv alapján az elem konszignációt: megadva a pirogránit csempék méretét (195x195 mm), vastagságát (30 mm), formáját és színét. Győri barna csempéből 1350 db, fehér csempéből 1000 db rajzát adva meg. A gyári megrendelésnél az elem konszignáció elengedhetetlen feltétel volt a legyártáshoz. Vasarely és dr. Sikota időközben a tervben megadott fekete színt győri barnára változtatták.

A pécsi Zsolnay-gyár a megrendelt csempét 1984 márciusában szállította az építkezés helyszínére. A Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme megkezdte az előkészítő munkálatokat a felrakáshoz. Június elején Haszilló József üzemvezető és Lakatos Gábor építész-technikus vezetésével megkezdődött a falsík előkészítése a technológiai előírás szerint. A kép helyének pontos kitűzése után az északi oldal alján megkezdték a csempék felrakását. 1984. június 14-én az északi szélen és az alsó részen már kezdett kibontakozni a fali kép. Június 26-án a képből a bejárat felőli oldalon, fent alig hiányzott valami, befejezés előtt állott. Július hónapban a kommunális üzem befejezte a kép felrakását, majd elvégezték a végső simításokat, és rendezték az előtte lévő teret. Kecel 250 éves újratelepítésének jubileuma alkalmából rendezett ünnepségen került sor a Nevelési Központ második épületének átadására. Az épületet 1984. augusztus 31-én avatták fel, melynek tér felőli oldalát díszíti a kompozíció.

1985 februárjában Vasarely elküldte a szignóját és a címet tartalmazó lapot is. 1985 májusában a Vasarely által küldött grafika alapján elkészült a bronztábla, melyen az alkotás címe szerepel: „LECEK” – Kecel neve megfordítva.

Vasarely érem, Vasarely op-art érem:
1985-ben Kecel a - fali integráció adományozásának emlékére - a keceli éremgyűjtők, művészet szeretők és a Hazafias Népfront anyagi és szellemi támogatásával érem veretését határozta el. Az első változat gipszmintáját – Vasarely jóváhagyásával – Lapis András, szegedi szobrászmester készítette el. Az érem előlapján Vasarely szépen mintázott portréja emelkedik ki, az alsó harmadban az aláírása szerepel. A hátlapon fent, két pont között „LECEK”, alatta „1984” felirat. Középen látható a fali kép, alatta „Kecel hálás népe” felirat, lent HNF és LA szignó között „1985”.

Vasarely tetszését elnyerte az ábrázolás módja, de nem találta illendőnek, hogy élő személyről éremportrét készítsenek, valamint kérte a hátlapról törölni a „Kecel hálás népe” feliratot. Ezért ebből a változatból vert érmet nem készítettek, viszont készült 20 db 127 mm átmérőjű öntött bronzérem. A problémát Vasarely egy saját készítésű, op-art fejet ábrázoló grafikával oldotta meg, amely az érem előlapjára került, s kifejezte művészetének lényegét: „a sík mező felületéből kiemelkedő koncentrikus körökből vésett barázdák magassága, mélysége és szélessége férfifejet ábrázol: a vonalak ritmusa, hullámzása rajzolja meg a szemet, az orr vonalát és a száj ívét. Jobbra lent, oldalt „Vasarely” szignóval.” A hátlapon „LECEK” felirat, alatta „1984”, középen a fali integráció, lent jobbra HNF felirat, alatta Lapis András szignója található.Az érem Lapis András szobrász és Szabó Géza ötvös közös munkájának eredménye. Ebből az éremből 4 féle változat készült, mind a négy vert érem.

„Lecek” fali integráció, Victor Vasarely alkotása

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6237 Kecel, Szabadság tér 17.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
HALASI MÚZEUM Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára, 421-422., 481-488.oldal
Vasarely Kecelen – Koszta Sándor
Koszta Sándor: Kecel alkotó művészete, 222-225. oldal
Koszta Sándor: Keceli érmek és plakettek
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

„A művészetnek közkinccsé kell válnia.” - vallja Victor Vasarely, akinek számos alkotását megtaláljuk a világ nagyvárosaiban. Megtiszteltetés, hogy a magyar származású, világhírű művész egyik szabadtéri alkotása Kecelen látható. A „LECEK” közösségünk összefogásának, művészet iránti tiszteletének, szép iránti szeretetének jelképe. Több mint 3 évtizede lehetünk büszkék rá, s büszkék azokra a nagyszerű emberekre – köztük dr. Koszta Sándor bácsira -, akiknek elhatározása és keze munkája nyomán a településünk közösségi-közművelődési életének színteréül szolgáló épület falát díszíti. Méltó tisztelgés, méltó főhajtás a művész munkássága és hitvallása előtt. Megyei értékké nyilvánítása szimbolikus, szép ajándék lehet ma, 2016-ban, születésének 110. évfordulóján.

 

Kapcsolódó értékek

Kunszállás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Császártöltés
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsborsód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár