Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Szeremlén az ünnepi asztal elmaradhatatlan étke a borsos kalács. A lágy kelt tésztából készült kerek kalács, melyet kisülés után forrón meghempergetnek a tejfölös, zsíros, sós, borsos mártóban „nemzeti étel” Szeremlén. Nevezték kálvinista kalácsnak is, hiszen minden nagy egyházi ünnepen sütötték ezt a sós-édes süteményt elsősorban a falu tősgyökeres református közössége. A családi események, ünnepek záróakkordja is ez az étel volt. Lakodalmak készítőjében pénteki záró étel, keresztelőkön pedig ezt adták „komakalácsnak” a hazainduló keresztszülő-pároknak.

Alapja a mártó nélküli, ugyanebből a tésztából készült pusztakalács.

Receptje a következő:

Hozzávalók a tésztához:

2 kg búzaliszt,
1 liter tej, ha lehet jó zsíros, nem az agyonpasztőrözött
3 marék cukor,
10 dkg élesztő,
só, az ujjak végével felmarkolva, az annyi, mint 10 g
1 egész tojás, tyúkok alól
4 tojássárgája, mert a fehérjétől kemény lesz a tészta
kb. 1 dl olvasztott tyúkzsír (étolajjal helyettesíthető, de így az igazi)
kb. 1 dl étolaj, a zsírosság jót tesz a tésztának

Hozzávalók a kenyőjéhez:
3 nagy doboz tejföl
2 dl étolaj, zsírral is mehet kb. 2 púpos evőkanállal felolvasztva
kb. 2 teáskanál só,
3/4 csomag őrölt feketebors

Lényeges tudnivaló, hogy minél lágyabb a tészta, annál foszlósabb a kalács, valamint az is, hogy a mártogatás után le kell a meleg kalácsot borítani, és letakarni, hogy saját gőzében puhuljon meg a tészta. Napokig finom, különösen melegítve! A borsoskalács olyan speciális lokális ételtípus, amely a Duna alsó szakasza mentén mindössze néhány sárközi település (pl. Szeremle, Érsekcsanád, Báta) gasztrokultúrájában található meg. Van, ahol a formája más, van ahol a mártójába lisztet is tesznek és hosszúkásra fonják. Szeremle népessége mindig is magáénak vallotta ezt a különleges kelt süteményt, és úgy tartják, hogy a szomszéd falvakba házasodott szeremleiek terjesztették el azt.

Szeremlei borsos kalács

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Szeremle
Kategória
agrár- és élelmiszergazdaság
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
TÓTH Kálmán - 1995 Szerelmem Szeremle. Baja.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A borsos kalács Szeremle azon néprajzi gasztronómiai értéke, mely képes volt szinte változatlan formában fennmaradni az elmúlt évszázad nagy társadalmi, szokásbeli és értékrendi változásai ellenére is. A népviselet, a halászat és a pünkösdi néphagyomány mellett ez a község egyik jellegzetessége, melynek készítése szinte minden szeremlei háztartásban ma is élő hagyomány, és kisebb házankénti elkészítési különbség ellenére egyik legősibb szokás. Ennek megőrzése egyik legfontosabb feladatunk.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunadacs
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szeremle
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár