Történeti áttekintés:
A ladik történeti eredete Szeremle természeti adottságaiból eredeztethető. A vizekkel körülvett falu a Dunán lezajló ármentesítésekig bizonyíthatóan legalább hétszer változtatott helyet1. A költözések során az emberek a Duna jobb és bal partján is alakítottak ki új lakóhelyet, így a későbbi időkben ebből kifolyólag sok vita keletkezett, melyek peranyaga számos jól felhasználható információt tartalmaz. A perekben, sok esetben említik meg a csónakokat is. 2 A csónak és a ladik közötti különbség röviden a következő: a csónak egy fából kifaragott vízi edény volt, míg a ladik a deszkákból összeállított vízi alkalmatosság. 3 A forrásokból kiderül, hogy a szeremleiek legfontosabb közlekedési eszköze a csónak volt. Az emberek csónakot használtak a halászathoz, az állatok szállításához, a szállásaikat is csónakon közelítették meg, valamint a halottaikat is csónakon vitték a temetőbe. Minden családnak volt csónakja, akadt olyan is, amelyiknek több is. 4 Magára a csónakra olyan perekben találjuk a legtöbb utalást, ahol a csónak alapanyagául szolgáló fát tilalmas helyről vágták ki. Erre példa: ”…házról házra jártak és valahol új, Csonakot találtak, a’ kit Dunán innénd vágtak, mind föll írták.”. 5
A helyi életben betöltött szerepe:
A rövid történeti példákból is jól látható, hogy a vízen való közlekedés, és ezek eszközeinek elkészítése mennyire fontos szereppel bírt a régebbi időkben.
Napjainkban, a megváltozott természeti környezetnek, és életmódnak köszönhetően, elsősorban a horgászok használják a ladikot, mint a vízi közlekedés eszközét, de a ladik szerepe ennél sokkal messzebb mutat, ha alaposabban megvizsgáljuk ezt a témát. Először is, a ladik, mint a Sugovicához tartozó látkép része, mely elképzelhetetlen lenne, a parti fákhoz kiláncolt ladikok nélkül, vagy ha a téli időszakra gondolunk, akkor a partra kivontatott, fenékkel az égre néző, felbakolt ladikok nélkül. Továbbá, fontos megemlíteni azt a tudást is mely a ladikokhoz, annak használatához tartozik. A használattal kapcsolatos tudás alatt, elsősorban az évenkénti karbantartást, és magát az evezést értjük, amit, ha egy olyan ember próbál, aki még életében nem ült ladikban, hamar megtapasztalja, hogy nem is olyan egyszerű. Szeremlén mindenki tudja, hogy evezni, a csónak farából, egy oldalon történő húzással szokás, melynek külön technikája van, hogy a ladik egyenesen tudjon haladni, és ne körbe- körbe. A ladiknak van, egy mindennél fontosabb szerepe is a helyi életben, ez pedig egy szokás, melyhez csak kevés hasonló van az országban, ez pedig nem más, mint a pünkösdi ladikázás, mely szintén régi múltra tekinthet vissza. Mint azt a neve is mutatja, a ladik elengedhetetlen kelléke a szokásnak, ugyanis, a legények, a lányokat pünkösd hétfőjén, feldíszített ladikjaikkal "ladikáztatják” meg a Sugovicán. Napjainkban, a helyi táncegyüttes vezetésével, de sok "önkéntes” ladikáztató segítségével, évente a hagyományokhoz híven pünkösdkor évente megismétlik ezt a szép hagyományt.
A ladikkészítés, mint helyi érték:
Jelenleg a faluban többen is készítenek ladikot, többféle módszerrel, és az elkészített ladikok is különbözőek. Természetesen az elkészített ladikok nagyban függenek attól, hogy a megrendelő milyen igényekkel rendelkezik.
A ladikkészítés általános módja, melyet kis eltéréssel alkalmaznak a különböző készítők
A következőkben egy átlagos öt méter hosszú holtágakon használatos pörge ladik építésének a menetét mutatjuk be. A ladik paraméterei: fartőke 60 cm széles, mélysége 20 cm, Orrtőke 52 cm, mélysége 18 cm, oldala 42 cm mély, fenék szélesség középen egy méter. A középső bókony 6 egy méter széles, az első kettő 98 cm, a ladik elején és végén lévő két bókony mérete változó. A bókony és a ladik oldalpalánkja 100-107◦ szöget zár be. A ladikkészítés egyik legfontosabb alapja a megfelelő faanyag kiválasztása. Ha a ladikot alkotó fa nem kellőképpen száraz, akkor a készítés során a készítő megcsalatkozik a méretezésnél. Ha az alapanyag vizes, akkor a ladik elkészítése után a fa száradásával rések keletkeznek a deszkák illesztései között, ami a tömítést rögzítő alumíniumlapokat is elhajlíthatja. Továbbá a faanyag kiválasztásánál fontos szempont, hogy a deszkák ne legyenek csomósak, megvetemedve, megcsavarodva. A csomós deszka a ladik összehúzása során elpattanhat, megrepedhet, a drága anyag pedig kárba vész. A csónakkészítésre alkalmas faanyag a vörös fenyő, a borovi fenyő, lucfenyő és a vörös fűz. Az orrtőke, fartőke és a bókonyok alapanyaga tölgy, esetleg kőris. A bükk nem alkalmas ilyen célra, mert gyorsan elkorhad, „…nem szereti a vizet.” 7 Továbbá a faanyag annál jobb minél több ideig pihentetik a vágás után, mert akkor a fában lévő feszültség is „kipiheni” magát. 8
A ladik összeállítása
Első lépés a fenék kiszabása. A deszkákat egymásmellé fektetve kimérjük a ladik hosszát, majd a ladik közepét. A ladik közepétől oldalirányban ki kell mérni az egy métert, ami a ladik fenékszélessége lesz. Ha ez elkészült, fel lehet tenni az első bókonyt a ladik közepére. Figyelni kell arra, hogy a fenék deszkái között rést kell hagyni, mert ha szorosan egymáshoz vannak illesztve a deszkák, akkor a vízre tételt követően megdagadó deszkák eltorzíthatják a ladikot az oldalak szétfeszítésével. Oldalirányban akár másfél centit is tágulhat a deszka. A középső bókony pontos elhelyezése után jöhet a többi bókony is 98 cm-re egymástól. A deszkákat a bókonyra szöggel rögzítik. A bókonyok feltétele után jöhet az orr és a fartőke felhelyezése. A bókonyok az orr és a fartőke feltétele után az oldaldeszkák kerülnek fel a ladikra. Az oldaldeszkák feltétele után jön a ladikkészítés legnehezebb, és legtöbb odafigyelést kívánó része, az összehúzás. Az összehúzás során nyeri el a ladik a jellegzetes pörge alakját. A ladik összehúzásakor a ladik elejét és végét egymás felé húzzák kötél, újabban spanifer segítségével. A ladikkészítés ezen részénél nagyon kell figyelni, mert ha az ember túlerőlteti akkor elpattanhat a deszka. Ha a deszkában túl nagy a feszültség, akkor kisebb mértékben kell meghajlítani, és pihenni kell hagyni, majd másnap lehet folytatni az összehúzást. Az összehúzás jól bevált módszere az is, hogy a művelet során forró vízzel locsolják a deszkát, ami szintén a műveletet teszi könnyebbé. Ha az összehúzással elértük a kívánt hajlítottságot, akkor az oldalakat teljesen rögzítjük az orr és a fartőkéhez. A ladik a folyamat lezárásával nyeri el végleges formáját, de ez nem jelenti azt, hogy vízre tehető. Az összehúzást követi a ladikkészítés legidőigényesebb munkaszakasza, a lemezelés. A lemezelés során a deszkák közötti réseket tömítik el. A tömítő anyag az idő előrehaladtával folyamatosan változott. Régebben mohával, kenderkóccal tömítették a réseket. 9 A későbbi időkben indigópapírral, vagy kátrányos újságpapírral tömítették a réseket. Mára a bicikli belső gumi, valamint a szilikonos tömítés is használatos eljárás. A tömítésre minden esetben egy bádogból vágott csíkot erősítenek apró szögekkel, 20-as szöggel, vagy kapcsokkal, gép segítségével. A kapcsos rögzítés meggyorsítja a munkafolyamatot.
A tömítést követően a ladik kátrányozása következik. Ezzel a művelettel védik a ladik deszkáit a víztől és az időjárás viszontagságaitól, valamint plusz tömítőanyagként is szolgál. Napjainkra azonban betiltották a kátrány használatát, így újabb és drágább anyagokkal kell a fa részek védelmét megoldani. Szokás továbbá a ladikot elmeríteni a vízben, hogy a deszkák megdagadjanak, és a ladik véglegesen összeálljon.
2 Bárth János 2005. 660-674.
3 Bellon Tibor 2003. 144.
4 Bárth János 2005. 703.
5 Bárth János 2005. 704.
6 Merevítő borda
7 Antos Zoltán - Berényi János - Vigh József 1969. 97.
8 Kis Tibor. Fafaragó, famunkákhoz értő ember.
9 Ezt tükrözi a mohozó, mint felhasználandó szerszám a Dunai horgászkalauz – Horgászcsónak házilag című írásában.
Szeremlei ladik, ladikkészítés
Bellon Tibor - 2003. A Tisza néprajza.
Antos Zoltán-Berényi János-Vigh József - 1969. Dunai horgászkalauz. Budapest
Adatközlők:
Lóki Tamás
Fábián „Szeles” József
A ladik, mint mindennapos használati eszköz, fontos szerepet töltött és jelenleg is tölt be sokak életében. A ladik elválaszthatatlan a szeremlei múlttól és jelentől, valamint kiemelkedő fontossággal bír a jövőre nézve is, és itt elég csak a pünkösdi ladikázás hagyományát megemlíteni.