Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Történeti áttekintés:

A ladik történeti eredete Szeremle természeti adottságaiból eredeztethető. A vizekkel körülvett falu a Dunán lezajló ármentesítésekig bizonyíthatóan legalább hétszer változtatott helyet1. A költözések során az emberek a Duna jobb és bal partján is alakítottak ki új lakóhelyet, így a későbbi időkben ebből kifolyólag sok vita keletkezett, melyek peranyaga számos jól felhasználható információt tartalmaz. A perekben, sok esetben említik meg a csónakokat is. 2 A csónak és a ladik közötti különbség röviden a következő: a csónak egy fából kifaragott vízi edény volt, míg a ladik a deszkákból összeállított vízi alkalmatosság. 3 A forrásokból kiderül, hogy a szeremleiek legfontosabb közlekedési eszköze a csónak volt. Az emberek csónakot használtak a halászathoz, az állatok szállításához, a szállásaikat is csónakon közelítették meg, valamint a halottaikat is csónakon vitték a temetőbe. Minden családnak volt csónakja, akadt olyan is, amelyiknek több is. 4 Magára a csónakra olyan perekben találjuk a legtöbb utalást, ahol a csónak alapanyagául szolgáló fát tilalmas helyről vágták ki. Erre példa: ”…házról házra jártak és valahol új, Csonakot találtak, a’ kit Dunán innénd vágtak, mind föll írták.”. 5

A helyi életben betöltött szerepe:

A rövid történeti példákból is jól látható, hogy a vízen való közlekedés, és ezek eszközeinek elkészítése mennyire fontos szereppel bírt a régebbi időkben.

Napjainkban, a megváltozott természeti környezetnek, és életmódnak köszönhetően, elsősorban a horgászok használják a ladikot, mint a vízi közlekedés eszközét, de a ladik szerepe ennél sokkal messzebb mutat, ha alaposabban megvizsgáljuk ezt a témát. Először is, a ladik, mint a Sugovicához tartozó látkép része, mely elképzelhetetlen lenne, a parti fákhoz kiláncolt ladikok nélkül, vagy ha a téli időszakra gondolunk, akkor a partra kivontatott, fenékkel az égre néző, felbakolt ladikok nélkül. Továbbá, fontos megemlíteni azt a tudást is mely a ladikokhoz, annak használatához tartozik. A használattal kapcsolatos tudás alatt, elsősorban az évenkénti karbantartást, és magát az evezést értjük, amit, ha egy olyan ember próbál, aki még életében nem ült ladikban, hamar megtapasztalja, hogy nem is olyan egyszerű. Szeremlén mindenki tudja, hogy evezni, a csónak farából, egy oldalon történő húzással szokás, melynek külön technikája van, hogy a ladik egyenesen tudjon haladni, és ne körbe- körbe. A ladiknak van, egy mindennél fontosabb szerepe is a helyi életben, ez pedig egy szokás, melyhez csak kevés hasonló van az országban, ez pedig nem más, mint a pünkösdi ladikázás, mely szintén régi múltra tekinthet vissza. Mint azt a neve is mutatja, a ladik elengedhetetlen kelléke a szokásnak, ugyanis, a legények, a lányokat pünkösd hétfőjén, feldíszített ladikjaikkal "ladikáztatják” meg a Sugovicán. Napjainkban, a helyi táncegyüttes vezetésével, de sok "önkéntes” ladikáztató segítségével, évente a hagyományokhoz híven pünkösdkor évente megismétlik ezt a szép hagyományt.

A ladikkészítés, mint helyi érték:

Jelenleg a faluban többen is készítenek ladikot, többféle módszerrel, és az elkészített ladikok is különbözőek. Természetesen az elkészített ladikok nagyban függenek attól, hogy a megrendelő milyen igényekkel rendelkezik.

A ladikkészítés általános módja, melyet kis eltéréssel alkalmaznak a különböző készítők
A következőkben egy átlagos öt méter hosszú holtágakon használatos pörge ladik építésének a menetét mutatjuk be. A ladik paraméterei: fartőke 60 cm széles, mélysége 20 cm, Orrtőke 52 cm, mélysége 18 cm, oldala 42 cm mély, fenék szélesség középen egy méter. A középső bókony 6 egy méter széles, az első kettő 98 cm, a ladik elején és végén lévő két bókony mérete változó. A bókony és a ladik oldalpalánkja 100-107◦ szöget zár be. A ladikkészítés egyik legfontosabb alapja a megfelelő faanyag kiválasztása. Ha a ladikot alkotó fa nem kellőképpen száraz, akkor a készítés során a készítő megcsalatkozik a méretezésnél. Ha az alapanyag vizes, akkor a ladik elkészítése után a fa száradásával rések keletkeznek a deszkák illesztései között, ami a tömítést rögzítő alumíniumlapokat is elhajlíthatja. Továbbá a faanyag kiválasztásánál fontos szempont, hogy a deszkák ne legyenek csomósak, megvetemedve, megcsavarodva. A csomós deszka a ladik összehúzása során elpattanhat, megrepedhet, a drága anyag pedig kárba vész. A csónakkészítésre alkalmas faanyag a vörös fenyő, a borovi fenyő, lucfenyő és a vörös fűz. Az orrtőke, fartőke és a bókonyok alapanyaga tölgy, esetleg kőris. A bükk nem alkalmas ilyen célra, mert gyorsan elkorhad, „…nem szereti a vizet.” 7 Továbbá a faanyag annál jobb minél több ideig pihentetik a vágás után, mert akkor a fában lévő feszültség is „kipiheni” magát. 8

A ladik összeállítása
Első lépés a fenék kiszabása. A deszkákat egymásmellé fektetve kimérjük a ladik hosszát, majd a ladik közepét. A ladik közepétől oldalirányban ki kell mérni az egy métert, ami a ladik fenékszélessége lesz. Ha ez elkészült, fel lehet tenni az első bókonyt a ladik közepére. Figyelni kell arra, hogy a fenék deszkái között rést kell hagyni, mert ha szorosan egymáshoz vannak illesztve a deszkák, akkor a vízre tételt követően megdagadó deszkák eltorzíthatják a ladikot az oldalak szétfeszítésével. Oldalirányban akár másfél centit is tágulhat a deszka. A középső bókony pontos elhelyezése után jöhet a többi bókony is 98 cm-re egymástól. A deszkákat a bókonyra szöggel rögzítik. A bókonyok feltétele után jöhet az orr és a fartőke felhelyezése. A bókonyok az orr és a fartőke feltétele után az oldaldeszkák kerülnek fel a ladikra. Az oldaldeszkák feltétele után jön a ladikkészítés legnehezebb, és legtöbb odafigyelést kívánó része, az összehúzás. Az összehúzás során nyeri el a ladik a jellegzetes pörge alakját. A ladik összehúzásakor a ladik elejét és végét egymás felé húzzák kötél, újabban spanifer segítségével. A ladikkészítés ezen részénél nagyon kell figyelni, mert ha az ember túlerőlteti akkor elpattanhat a deszka. Ha a deszkában túl nagy a feszültség, akkor kisebb mértékben kell meghajlítani, és pihenni kell hagyni, majd másnap lehet folytatni az összehúzást. Az összehúzás jól bevált módszere az is, hogy a művelet során forró vízzel locsolják a deszkát, ami szintén a műveletet teszi könnyebbé. Ha az összehúzással elértük a kívánt hajlítottságot, akkor az oldalakat teljesen rögzítjük az orr és a fartőkéhez. A ladik a folyamat lezárásával nyeri el végleges formáját, de ez nem jelenti azt, hogy vízre tehető. Az összehúzást követi a ladikkészítés legidőigényesebb munkaszakasza, a lemezelés. A lemezelés során a deszkák közötti réseket tömítik el. A tömítő anyag az idő előrehaladtával folyamatosan változott. Régebben mohával, kenderkóccal tömítették a réseket. 9 A későbbi időkben indigópapírral, vagy kátrányos újságpapírral tömítették a réseket. Mára a bicikli belső gumi, valamint a szilikonos tömítés is használatos eljárás. A tömítésre minden esetben egy bádogból vágott csíkot erősítenek apró szögekkel, 20-as szöggel, vagy kapcsokkal, gép segítségével. A kapcsos rögzítés meggyorsítja a munkafolyamatot.

A tömítést követően a ladik kátrányozása következik. Ezzel a művelettel védik a ladik deszkáit a víztől és az időjárás viszontagságaitól, valamint plusz tömítőanyagként is szolgál. Napjainkra azonban betiltották a kátrány használatát, így újabb és drágább anyagokkal kell a fa részek védelmét megoldani. Szokás továbbá a ladikot elmeríteni a vízben, hogy a deszkák megdagadjanak, és a ladik véglegesen összeálljon.

* * * * *
1 Bárth János 2005. 665.
2 Bárth János 2005. 660-674.
3 Bellon Tibor 2003. 144.
4 Bárth János 2005. 703.
5 Bárth János 2005. 704.
6 Merevítő borda
7 Antos Zoltán - Berényi János - Vigh József 1969. 97.
8 Kis Tibor. Fafaragó, famunkákhoz értő ember.
9 Ezt tükrözi a mohozó, mint felhasználandó szerszám a Dunai horgászkalauz – Horgászcsónak házilag című írásában.

Szeremlei ladik, ladikkészítés

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Szeremle
Kategória
ipari és műszaki megoldások
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Bárth János - 2005. Kétvízközi népismeret - Tanulmányok a Duna-Tisza közéről. Kalocsa.; 1991. Magyar néprajz III. Budapest
Bellon Tibor - 2003. A Tisza néprajza.
Antos Zoltán-Berényi János-Vigh József - 1969. Dunai horgászkalauz. Budapest
Adatközlők:
Lóki Tamás
Fábián „Szeles” József
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A ladik, mint mindennapos használati eszköz, fontos szerepet töltött és jelenleg is tölt be sokak életében. A ladik elválaszthatatlan a szeremlei múlttól és jelentől, valamint kiemelkedő fontossággal bír a jövőre nézve is, és itt elég csak a pünkösdi ladikázás hagyományát megemlíteni.

 

Kapcsolódó értékek

Izsák
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szeremle
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Mélykút
Ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Soltvadkert
ipari és műszaki megoldások
Bács-Kiskun Megyei Értéktár