Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

1848. március 15-én kitört Budapesten a forradalom. 1848 áprilisában kinevezi a király a parlamentnek felelős kormányt. A Batthyány-kormánynak Kossuth Lajos lett a pénzügyminisztere.1848 szeptemberétől a forradalom vívmányainak megvédését Kossuth Lajos szervezi meg, toborzóútra indult az Alföldre, hogy a haza megvédésére fegyverbe szólítsa a népet. Cegléd, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged az útvonal. Útközben a városban is megállt 1848. október 6-án, és a félegyháziak emlékezete szerint a Hattyúház előtt mondta az elhíresült szavakat: „Üdvözlöm a csatákban megbarnult haragos kunokat!” Bár a beszéd szövege nem maradt fenn a helyet, ahonnan Kossuth Lajos beszélt, ma egy emlékkő jelöli meg.

Kossuth Lajos itt tartózkodásának bizonyítékaként fennmaradt egy a Duttyán vendégfogadóból származó nyugta, amelyen a kocsmáros felsorolta az elfogyasztott ételeket, italok árát és a kísérő szolgák ebédjét is.

A szabadságharc eleste után Kossuth Lajos emigrációba kényszerült, ahol céljának tartotta a magyar szabadságharc megértetését a világgal, ezt több mint 500 beszédben tette meg szerte a világban Viddintől Londonon át Washingtonig. Száműzöttként Torinóban telepedett le. A 80. születésnapja örömünnep Magyarországon. Városok, községek választották díszpolgáruknak, a legszebb utcát, teret róla nevezték el.

1886-ban Kiskunfélegyháza is díszpolgárává választotta Kossuth Lajost. A félegyházi díszpolgárválasztás szól Kossuth személye iránti tiszteletnek, s egyúttal tiltakozás az ellen a honosítási törvény ellen, mely alapján 1890. január 8-án Kossuth is elveszítené magyar állampolgárságát. A képviselő-testület eredeti szándéka szerint küldöttség vitte volna a díszpolgári oklevelet Torinóba, a beteg, agg Kossuth Lajos kérésére azonban jó barátja Helfy Ignác országgyűlési képviselő vette át ünnepélyes közgyűlésen (1886. december 5-én) a díszoklevelet Molnár István polgármestertől. Félegyháza városának jutott egyedül az a megtiszteltetés, hogy Kossuth Lajos saját kezűleg írt hosszú levélben köszönte meg a kitüntető címet. A köszönőlevél 1887. május 1-én jelent meg a helyi lapokban, ekkor a közgyűlés Ulrich István főjegyző indítványára a vasúti főutcát Kossuth utcának nevezi el.

A fent említett emlékkő mellett a félegyházi Kossuth-kultusz emlékei a Blaha Lujza téren található Pálfy Gusztáv szobrászművész által készített Kossuth Lajos-mellszobor, a Kossuth-dombormű a volt Bankfalui Általános Iskola udvarán, a Kossuth-emléktáblák a Városháza épületének főhomlokzatán és a Kossuthvárosi Óvodának az épületén.

Kossuth Lajos kiskunfélegyházi díszpolgárságát megköszönő saját kezűleg írt levele, amely egyedülálló Magyarországon

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskun Múzeum 6100 Kiskunfélegyháza dr. Holló Lajos u. 9.
Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részleg 6100 Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos u. 1.
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Kiskunfélegyháza díszpolgárai (szerk. Kapus Béláné). Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, 2007.
- Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán (szerk. Fekete János). Kiskunfélegyháza: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, 2002.
- Urbán Miklósné: Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek Kiskunfélegyházán. Kiskunfélegyháza: Petőfi Sándor Városi Könyvtár, 2005.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Kossuth Lajos félegyházi díszpolgári oklevelét megköszönő levele egyedülálló Magyarországon. A neves államférfi csak városunknak válaszolt, remélve azt, hogy köszönő soraiból ért majd a többi város és az ország lakossága is. Pont ezért ez a dokumentum országos jelentőségű emléknek minősül.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsborsód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét - Kadafalva
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár