Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Szántó Piroska festő, grafikus, író, kiváló és érdemes művész 1913. dec. 7-én született Kiskunfélegyházán. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, magántanulóként érettségizett 1931-ben. Ősszel már az Iparművészeti Főiskolán tanult grafikát, de egy év után átiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, Szőnyi István osztályába, ahonnan baloldali politikai tevékenysége miatt kizárták. Ezt követően Rázsó Klára magániskolájában Vaszary János tanfolyamát látogatta. 1934-ben csatlakozott a Szocialista Képzőművész Csoporthoz, majd annak jogutódjához, a Szocialista Képzőművészek Társaságához. 1937-ben Bálint Endre hívására ment először Szentendrére, ahol a Korniss Dezső és Vajda Lajos körül csoportosuló fiatalok köréhez csatlakozott. 1945-től 1948-as feloszlatásáig az Európai Iskola tagja. 1948-tól nem állíthatott ki, csak tízévi szünet után nyílhatott tárlata a Csók István Galériában.

Korai stílusát jellemzően az expresszív kifejezésmód határozta meg, majd a 40-es évek elejétől a szürrealisztikus vonások jelenek meg művészetében. A természettel kialakított bensőséges kapcsolat mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. Az 50-es években Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy és Radnóti műveinek illusztrálása jelentett megélhetést számára. Művészetébe mélyen beépült a népi hagyományok tisztelete és szimbólumvilága.

1951-ben ment feleségül Vas István költőhöz (első férje Seiden Gusztáv fotóművész volt). A 70-es években indította el az életpályájának hátralévő idejét átívelő Szerelmesek című sorozatát, amelyet egyfajta összegezésnek érzett.

Irodalmi értékű elbeszéléseiben Szántó Piroska életének fordulópontjairól vall, és kortársainak állít emléket (Bálám szamara, 1982; Forradalmi szvit, 1989; Akt, 1994). Életművének jelentős részét 1988-ban a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta. Elismertségét hazai és külföldi kitüntetések, díjak jelzik: 1958: Munkácsy-díj II. fokozat, 1965: Certaldo, ezüstérem; 1971: Munkácsy-díj I. fokozat; 1973: nívódíj; érdemes művész, a Munka Érdemrend arany fokozata; 1983: Kossuth-díj; 1987: kiváló művész, 1992: Pro Urbe Budapest kitüntetés; 1994: a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának középkeresztje.

A kapcsolat Szántó Piroska és Kiskunfélegyháza között sokáig távolságtartó volt, mígnem egy lelkes csoport közvetítő munkája eredményeképpen újra egymásra talált művész és városa. 1998-ban a már nagybeteg alkotó boldogan küldte haza képeit, s maga is meglátogatta gyermekkora meghatározó színtereit. A díszpolgári címet 1998. július 9-én adományozta a város képviselő-testülete Szántó Piroskának nem sokkal azelőtt, hogy az 1966-ost követően 1998. aug. 19-én Szántó Piroska életművét bemutató kiállítás nyílt a Kiskun Múzeumban. Az indoklás az európai rangú festő művészetének főbb vonásai közül kiemeli a szülőhely, a gyökerek szerepét az életműben, utalva arra, hogy „műveiben gyakran feltűnik meghatározó gyermekkori élménye, az alföldi táj, a félegyházi városkép, a piactér, ahol laktak – sajátos hangulatával, színeivel. A gabonapiac nyüzsgése és a Kukucska-piac színes világa mélyen bevésődött a fiatal lány élményvilágába. Fő motívumai közül a lovak talán legkedvesebbek voltak lelkének; a Korona utcai büszke fiákeres négylábúak éppúgy vissza-visszatérnek alkotásaiban, mint az egykori búzapiac fáradt, öntudatos parasztlovai.”

A művész boldogan vette tudomásul szülővárosa szeretetének jelét. Azonban a címet dokumentáló diplomát az augusztus 20-ai ünnepi képviselő-testületi ülésen már nem vehette át: 1998. aug. 2-án elhunyt. Szántó Piroskát szülővárosa és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma saját halottjának tekintette.

Az 1998-as nagy retrospektív kiállítást követően 2000 óta része a Kiskun Múzeum állandó kiállításának egy Szántó Piroska-gyűjtemény.
2013-ban a Kiskun Múzeumban, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban és a Művelődési Központban nyílt gyűjteményes kiállítása. A Kiskun Múzeumban található művek listája:
K.85.1.1. - Csendélet (kulacsos)
K.2000.4.1. – Kártyavár
K.2005.5.1. - Napraforgók
K. 99.5.1. - Öngyilkosok
K.99.4.1. - Kötő iskola
K. 2002.46.1. - Azotthoniház (1927.05.28-ban)

Szántó Piroska Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész életműve

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskun Múzeum 6100 Kiskunfélegyháza dr. Holló Lajos u. 9.
Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Kiskunfélegyháza díszpolgárai (szerk. Kapus Béláné). Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, 2007.
- Kiskunfélegyháza helyismereti könyve (szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet). Kiskunfélegyháza: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, 1999.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Szántó Piroska műveiben megjelenik a szülőhely, az alföldi táj, bár hosszú időn át nem látogatott haza, de alkotásaiból kitűnik, hogy soha nem felejtette el gyermek és ifjú korának színhelyét. Ez a színhely jelenik meg a Bálám szamara című önéletrajzi könyvében, amely irodalmi értéke mellett fontos helytörténeti elemeket tartalmaz.

 

Kapcsolódó értékek

Baja
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunszállás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár