Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Kiskunfélegyháza legimpozánsabb, országosan is ismert gyönyörű szecessziós épülete a városháza. Építésének kezdete a századforduló elejére nyúlik vissza. Építését az tette indokolttá, hogy az 1823-ban épült műemlék, emeletes városháza „szűknek” bizonyult, a közigazgatási helyigényét kielégíteni alkalmi megoldásokkal már nem lehetett. Az új városi székház építésére a tanács 1903-ban pályázatot írt ki. A kiírásra 12 pályamű érkezett, elfogadásra azonban egyik sem volt alkalmas. A benyújtott tervek ellen sok volt a kifogás. Nehéz volt megfelelni annak az elképzelésnek, eredeti elgondolásnak, mely szerint – az új városházának a régihez kellett volna csatlakoznia (amit csak 1910. július 10–17. között kezdtek elbontani).

1905-ben a tervezői versenyt megismételték, a pályázatot módosították. Ezen a pályázaton már csak négyen vettek részt. Végül is Vas József terveit fogadták el és a képviselő-testület 1908. november 20-án döntött az építkezésről. Már folyt az építkezés, mikor a tervező Vas József meghalt és a munkák vezetését Morbitzer Nándor (1874 -1950) műépítész vette át. A kivitelezést a teljes jogú Merbl Arnold vállalkozó zavartalanul végezte és sikeresen befejezte. A díszes városháza alapkő letétele kicsit megkésve, 1910. október 16-án ünnepélyes keretek között történt. Az alapkőbe réztokban elhelyezett okiratot tettek.

Az okirat szövege: „Kedves utódaink! Mi a város közössége érdekében és az okos fejlődés törvénye folytán emeltünk templomot a közügyeknek. Már réges-régen porrá váltunk mindannyian, mikor ez az írásunk kezetekbe kerül, de kihűlt szíveink összes érzésével kérünk benneteket, hogy szeretett szülővárosunkat minden téren előbbre vinni ép oly szent kötelességeteknek tartsátok, mint nehéz viszonyaink között mi is mindig annak tartottuk. Isten áldását kérjük reátok és hazafias önzetlen munkálkodásotokra!”

Az 1911-ben felépült városháza Lechner Ödön (1845 -1914) építész, a szecesszió nemzetközi rangú magyar képviselőjének sajátos díszítőelemeit tükrözi. A falakon magyaros ornamentika látható. Külsejében és stílusában rokonságot mutat a marosvásárhelyi és szabadkai városházával. A szecessziós homlokzatdíszítés elemeit és a tetőhéjazat színes majolikáját Zsolnay Vilmos (1828 – 1900) pécsi gyárában készítették. 1917. július 17-én kezdték a felrakását. A városháza háromszintes, tornya 45 méter magas. A belső toronyrész és a toronysisak gazdagon díszített. Eredetileg nem tornyosra tervezték az épületet, ennek tervezője már Morbitzer Nándor volt. Lenyűgözően szép az épület szecessziós stílusú díszterme. Gazdagon díszített falain dr. Holló Lajos és Kossuth Lajos életnagyságú portréi és egy Petőfi dombormű látható. Nagyméretű félköríves ablakait színes mozaiküveg díszíti. Az emelet homlokzati részén található az erkély. A főtraktus oromfalának közepén a város címere van elhelyezve. A háromszintes városháza második és harmadik szintjének helyiségit a belső, kisméretű udvarra néző zárt körfolyosó köti össze. Az udvari homlokzat vakolata dísztelen, egyszerű.

Ha a városháza történetéről szólunk, nem hallgathatjuk el, hogy elődeink mennyire sajnálták a régi épületet. Öt évig tartó vita előzte meg azt a vármegyei határozatot, amely döntött az 1823-ban épült műemlék városháza lebontásáról. 1917. július 17-én tartották a régi épületben az utolsó közgyűlést.

Őseink, így jellemezték az új városházát: „Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”

Kiskunfélegyházi Városháza

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskunfélegyháza, Kossuth utca 1. 10067 sz. műemlék
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Urbán Miklósné 2005. Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza.
- www.e-epites.hu/
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Kiskunfélegyháza legimpozánsabb, országosan is ismert gyönyörű szecessziós épülete a városháza. Műemléki védettség alatt áll, egyik legfontosabb jelképe a településnek.

 

Kapcsolódó értékek

Szank
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bugac
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár