Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A dunavecsei reformátusok első temploma a helyi római katolikus kőtemplom volt, amit azért vettek használatba, mert a település teljes lakossága áttért a református hitre a reformáció korában. Ezt a templomot a törökök 1639-ben lebontották és köveit elhordták a csákvári vár megerősítésére.

A gyülekezet második temploma 1640-ben épült. „A török meghagyta a templom alatti sírboltot, s e fölé épült …az új templom. … Ez a templom a mostani székesegyháztól keletre feküdt, mintegy 50-60 méter távolságra. Erős faoszlopokra font sövényből készült, sárral vastagon megtapasztva. Ilyenek voltak abban az időben a lakóházak is. Azért építkeztek így, hogy a török újra szét ne szedje – a kövekért; viszont a kifosztott népnek nem is volt módja kőtemplom építésére. Ez a sövénytemplom 104 esztendeig szolgált istentiszteleti helyül. Az akkori látható templom sárból épült, de annál erősebb, törhetetlen kövek voltak a bele járó hívek…”

„De kicsinynek bizonyult a régi sártemplom is; 100 év alatt az idő is megrongálta. Új templomra van szükség. Megindul a tervezgetés, lelkész, elöljáróság s a hívek körében; megkezdődik az anyaggyűjtés, mesterekkel való tárgyalás,végre 1743-ban nagy ünnepélyesség keretében leteszik mostani templomunk alapkövét. – Az építkezés módjáról, költségeiről, körülményeiről nincs följegyzés, de bizonyosan úgy történt az építkezés is, mint ebben az időben mindenütt – közmunkával. A gazdák kocsifuvarokkal, a zsellérek gyalogmunkával járultak hozzá, az uraság pedig az anyag egy részét szolgáltatta erdejéből s téglaégető kemencéiből. – Ezen kívül belekerültek az alapba, falba az itt maradt római kövek, a vár maradványai. Gazdag és szegény, úr és szolga összefogott egy értelemmel és akarattal s így épült föl templomunk két év alatt. 1745. április 7-én már föl is szentelték a hívek nagy lelki gyönyörűségére. … A templomfelszenteléssel egy időben történt a nagy harang felszentelése. … Felirata ez: ’A dunavecsei reform. ekklesia készítette Isten dicsőségére 1744. esztendőben.’ Fent a korona, alatta pedig ez olvasható: ’Gross. Mich. Antoni Zechenter im Ofen. Anno 1744.’ Egyházunk – hogy öröme teljes ne lehessen – templom és torony építése miatt nem kevés háborgatást szenvedett. Althán Mihály Károly váci püspök … az elöljáróságot 1745. jan. 20-án Vácra idézte, hogy a püspöki konzisztórium előtt adja okát, miért merészkedett a püspök engedélye nélkül templomot és tornyot építeni. A képviselők meg is jelentek s a püspök 500 frt. bírságot rótt reájuk, ami az időben igen nagy összeg volt. Ezt a büntetést azzal indokolta, hogy a vecseiek őt ’bolonddá tartották.’ Mert midőn előbb az egyház küldöttei hozzá mentek engedélyezés végett, ő az engedély megadását attól tette függővé, hogy egy bizottságot küld ki előbb, amely felméri az építendő templom térfogatát, megvizsgálja anyagát; de a vecseiek ezt nem várták be, hanem hozzáfogtak az építéshez. Ezért megtiltotta nekik a templom bevakolását. A kőmíves állványok ott álltak a templom körül; az eső mosta, rongálta a csupasz falakat, de a püspök nem engedett; hadd bűnhődjék az engedetlen község! … A templom büntetésből egy évig vakolatlanul, meszeletlenül maradt, de annál fehérebbé, tisztábbá lett a hívek lelke a töredelmes bűnbánat mennyei vizében. A szívtelen püspök gonoszságát így változtatta Isten a gyülekezet üdvének javára.”

1806-ban újabb harangot vettek.

„1808-ban kezdik meg a templom kibővítését az északi és déli hajóval. Az építkezés 2 évig elhúzódott, mely idő alatt az egyház pénztára ugyancsak kiürült, sőt tetemes adósság hárult reá. 1810. június 17-én történt a megbővített templom felszentelése, sok lelkész és nagy közönség jelenlétében. … Az építés 31.063 frt.-ba került.”

„A 30-as (1830) években építették újjá román stílű tornyukat, melyről a városunkon keresztül utazó kalocsai érsek, Klobusiczky, úgy nyilatkozott, hogy ilyen szép tornyot csak Rómában látott. A torony építője, amint a torony gombjának középső karimája alatti írásból kibetűzhető, Hild nevű építész volt. Építtetésének előzményei, folyama, költsége, ideje nincs ugyan feljegyezve, de valószínűleg 1832-ben építették újjá, ezt abból következtetjük, hogy a halotti anyakönyvbe egy gyermek halálának oka a torony-állványról való lezuhanás.”

1858-ban orgonát építtetnek Komornyik Ferdinánd pesti mesterrel.

1890-ben toronyórát készíttetnek.

1898-ban kisharangot vettek.

„1900-ban készült a templomban a szélfogó 1160 kor. költséggel. A tervet Weise Ernő helybeli szobrász művész készítette.”

1916. szeptember 20-án elvitték a harangokat a háborúba, hogy ágyút öntsenek belőlük. Ezek helyett 1921-ben két új harangot vett a gyülekezet.

A második világháború után, 1945-46-ban két új harangot készíttetett a gyülekezet, jelenleg is ezek szólnak az első, 1744-ben készített nagyharang társaságában.

A templom falán két emléktábla is őrzi nagy árvizek vízszintjének magasságát. 2001-ben megtörtént az orgona teljes restaurálása.

2006-ban új toronyóra készült. A régi óra számlapjai a templom bejáratánál mutatják az istentisztelet kezdetének és zárásának időpontját.

2012-ben a gyülekezet ügyes kezű kovácsmestere, Balogh József, kovácsoltvas-zászlótartót készített a templom díszéül.

Természetesen a templomot és berendezéseit időközben sokszor javították, meszelték, festették. A templom jelenleg is felújítás alatt áll. A külső renoválás 2011. során megtörtént, most a belső renoválás várat magára.

Dunavecsei Református Templom

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6087 Dunavecse, Zrínyi utca 8.
Kategória
épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Hosszú múltra tekint vissza a település központjában levő monumentális épület, mely állagmegőrzési célból nemrég renováláson ment keresztül. Emellett műemléknek lett nyilvánítva.

 

Kapcsolódó értékek

Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunavecse
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár