Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő mester egy közel másfél évszázada folyamatosan működő, szűkebb és tágabb környezetében egyaránt széleskörű elismertségnek örvendő kékfestő dinasztia tagja. Dédapja Kovács Miklós a 19. század második felében kékfestő üzemet, szeszfőzdét és keményítőgyárat működtetett Kecskeméten. Ennek az időszaknak az emlékét őrzi Kecskeméten a Festő utca elnevezése. A dédapa gyermekei közül (1878-tól) négy fiú választotta a kékfestő mesterséget, köztük Kovács Miklós, a nagyapa, aki 1900 körül Kiskunfélegyházán telepedett le. Az ő fiai közül Károly és Miklós lett kékfestő, ők az 1920-as években a budapesti Lajos utcában voltak kékfestő legények. (itt, az egykori Goldberger gyár megmaradt épületében található ma a Textilmúzeum.) Miklós egy ideig édesapja mellett, a kiskunfélegyházi műhelyben dolgozott. Önálló iparengedélyét 1927-ben kapta meg. Ugyanebben az évben megházasodott, és Újkécskén telepedett le. Ebben az időben sem Ókécskén, sem Újkécskén nem volt kelmefestő. A kécskei és alpári piacokon korábban is rendszeresen árusított. Hamarosan saját házat és folyamatosan fejlesztett műhelyt épített, majd rőfös üzletet is nyitott. Az Újkécskei Ipartestület alelnöke volt. Iparengedélyét a Rákosi-időkben sem szüneteltette, bár 1948-tól az önálló munkát egy ideig abba kellett hagynia, az üzletet pedig államosították. Haláláig, 1975-ig folytatta a mesterséget Tiszakécskén.

A kiállításon látható darabok mestere, Kovács Miklós 1928-ban született Újkécskén. A mesterség és a hagyományok világa már gyermekkorában megérintette. „Itt nőttem föl, a kékfestőműhely, a rőfösüzlet, a piacok, vásárok világában, iparosok, kereskedők körében. Családom révén gyermekkoromban megismertem Újkécske szinte minden mesteremberét, s a vásárokon más falvak, városok jeles mestereit is. Belenőttem a szakmába, amit tudtam, segítettem műhelyben, s büszke voltam, ha egyre többet bíztak rám.” 1946-ban gépésztechnikus végzettséget szerzett, dolgozott villanyszerelőként, diákkorában nyaranként a kécskei Permetezőgyárban, 1951-ben ugyanitt átmenetileg főállásban is. 1947-ben kékfestő segéd, 1948-ban textil-kereskedő segédként szabadult. Az ötvenes években Kiskunfélegyházán műszaki tisztviselő, majd Budapesten a Magyar Pamutipar óbudai gyáregységében TMK-s (karbantartó), 1956-tól édesapjával együtt önálló kékfestő iparosok Tiszakécskén. 1962-ben tett mestervizsgát, 1975-ig édesapjával együtt dolgozott. 1976-ban Népi Iparművész, 1985-ben Népművészet Mestere címet kapott.

A KOVÁCS CSALÁD – A MESTERSÉG DÍCSÉRETE ÉS HAGYOMÁNYOK TISZTELETE

„A század haladt, azonban a munka süllyedt.” Németh Lászlónak ez a mondata olvasható A kécskei kékfestő család című, Tajti Erzsébet tollából 2009-ben megjelent könyv ajánlásában. Kovács Miklós és családjának munkássága, termékei a 20. és a 21. század világában a kétkezi munka és a szellemi örökség, a hagyomány és megújulás, a rohanó világ gyorsan múló tömegcikkein felülemelkedő, értékteremtő tárgyalkotás dicsérete.
Kovács Miklós 1960-ban házasodott, felesége Kovács Miklósné Szabó Margit, nyugdíjazásáig gyógyszerészként dolgozott, de a kékfestő mesterséget ő is elsajátította és a családi vállalkozásban addig is besegített. 1982-ben Népi Iparművész címet kapott. Családi házukat úgy tervezték és építették, hogy a telken elférjen a műhely is, így a lakás és a munkahely célszerűen közel van egymáshoz. Kovács Miklósné a hagyományos dúcokkal, kézi mintázással készült lakástextilek, terítők szakértője, tervezője és készítője. Két lányuk, Gabriella és Mária nagyszülők és a szülők mellett ismerkedtek meg a kékfestő mesterséggel. Mindketten vegyipari szakközépiskolát végeztek és kitanulták a kékfestést. Gabriella előbb a Népművészet Ifjú mestere, majd 1984-től Népi Iparművész címet kapott. Ő kezdte a késztermékek varrását és árusítását. Férje, Hoffmann Gábor is elsajátította a mesterséget. Mária 1989-ben nyerte el a Népi Iparművész címet. Férje Panák Ferenc Tiszakécskén, az apósánál ismerte meg a szakma fortélyait, majd Budapesten rendezte be kékfestő műhelyét. Mária vezetésével Szentendrén népművészeti üzlet működik, amelyben kékfestő termékeket, készruhákat árusítanak.

Az elmúlt évtizedekben számos kiállításon vettek részt, díjakat, kitüntetéseket kaptak, a szakmai körök és a közönség szeretetét, megbecsülését egyaránt elnyerték. Kovács Miklós a közelmúltban a Parlamentben megrendezett Hungaricumok című sorozat egyik résztvevője volt.
A Katona József Múzeum gyűjteményébe a kékfestő mesterséghez köthető 19-20. századi darabok szerves kiegészítéseként a közelmúltban Kovács Miklós műhelyében használt tradicionális mintakészlet őrző formák, kézi és gépi nyomódúcok, méteráruk és késztermékek kerültek. A múzeumban őrzött tárgyak helytörténeti és néprajzi tudományos értékén túlmenően fontos az az értékrendet, amelyről ezek a múltbéli darabok a jelennek és jövőnek is szólnak.

Kovács Miklós és családja esetében az az üzenetük, hogy tisztes munkával a kézművesség legmagasabb szintjére lehet eljutni, és a mesterség művészévé lehet válni. Példa arra, hogy a szorgalmas munkából tisztességesen meg lehet élni, hogy egykor apáról fiúra öröklődött a mesterség tudománya: és példa arra is, hogy mennyire fontos volt a család, amelyben a felnövekvő generáció munka, erkölcs és életvitel szempontjából egyaránt példákat, biztos fogódzókat kapott.

Kékfestő tevékenység és Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő mester életműve, melyet a tevékenység fennmaradása érdekében végzett

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Tiszakécske
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
A különböző újságokban megjelent cikkek:
1987 Népszabadság: Családi kék
1994 Piecework USA Magazin: A magyar kékfestő
1995 Képes Újság: Újra divat a kékfestő
1998 Horizon: Az ördögi kékfestő
1998 Praktika: A kékfestő Kovács család
2003 Handwerken Holland magazin: Kékfestő Magyarországból
2007. október 5. Népszabadság: A tiszakécskei kékfestő dinasztia Multimédiás források:
1967 MAFILM Bács stúdió: Látogatás kékfestő műhelyekben
2003 Duna TV: Apáról fiúra. A kékfestő Kovács család
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A kékfestő tevékenység és Kovács Miklós, valamint családja emberéletöltőkön át ívelő munkája, mely ezen ősi magyar hagyomány fennmaradása és művészivé emelő fokozása végett mindenképpen megérdemli az értéktárban történő felvételt.

A Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett, saját tervezésű, egyedi termékeikkel számos kiállításon, bemutatón vettek részt itthon és külföldön egyaránt.

Kovács Miklós 2009. 01. 10.-én a Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítvány Kodály Zoltán díjának elismerésében részesült.

 

Kapcsolódó értékek

Pálmonostora
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunszállás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecel
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár