Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A korabeli tulajdoni lap szerint a Malom dűlőben e háznak, a mai Dózsa György utca 22. számúnak a telkét még szántóként 1899. december 23-án Majsa községtől a 431/59/b helyrajzi szám alatt Buki József vásárolta 200 koronáért. A telket 1905-ben megvette tőle özv. Csontos Imréné Törteli Rozália. Halála után, leánya Csontos Rozália örökölte meg édesanyjától. Csontos Rozália idős Gyöngyösi Mátyás felesége volt, így a telek meglevő tanyájuk mellé 1909. április 17-én a Gyöngyösi család birtokába kerül.
A felújított lakóház az első világháború alatt, 1916-18 táján épült. Építtetői a feleség 1944-ben, a férj 1945-ben bekövetkezett haláláig laktak benne. Ezután a legidősebb fiúk Gyöngyösi Lőrinc és felesége, Kovács Mária örökölte meg. Lőrinc egy év múlva elhunyt, a házat 1952 tavaszán az az évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján kártérítés nélkül állami tulajdonba vették. Megjegyzendő, hogy a tvr. az ötszobásnál nagyobb lakóingatlanok kisajátításáról szólt, ez a ház kétszobás volt. A család hasonló okból 1955-ben tanyáját is elveszítette. Az épület tulajdonosa tehát a magyar állam, kezelője pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt lett. 1993-ban került a Kunszállási Önkormányzat tulajdonába. Az elmúlt közel hatvan évben különböző célokra használták az épületet. Pártházként funkcionált, de ha szükség volt rá, más célra is használták. Az ötvenes években volt az iskola tanári szobája is, 1992-94 között itt működött egy óvodai csoport, a községi könyvtárnak 1995-2008 között adott helyet.
A községi nyilvános könyvtár 2008-ban új helyére költözött, a tulajdonos önkormányzat képviselő-testületében ekkor merült fel a gondolat, hogy az 1995-ben az egykori honvédségi raktárépületben megnyitott Falumúzeumnak jobb helye lenne ezen a családi portán.
A valamikori kétszobás Gyöngyösi-ház ma megújulva, kissé átalakulva, de megváltozott funkciójának megfelelve, új szépségében áll a látogató előtt. Külső és belső sajátos jegyeivel egy múlt század eleji módos falusi családi porta látható. A régi időkben a ház csinossága, mérete, s az udvar rendje mind-mind a gazda jómódjáról, szorgalmáról, rendszeretetéről tanúskodott.
Méreteivel, gazdagon faragott kerítésével, szellős nyitott tornácával, oszlopaival, faragott szárazkapujával, díszes bejárataival és a hófehér falaknak kitűnő vöröses kontrasztot adó ablakival, mestergerendáival. Az oromzat tagolása a 19. század második felében jellemző népi klasszicista építészet jellegzetességeit hordozza. Külön érdekesség az épület oldalához kapcsolódó nyitott tornác, a hátsó részen található kocsiszín, a külső lejáratú pince és a padlás.
A házba lépve szembetűnik, hogy lakótér helyett az új igény szerint kialakított helységeket rejtenek a falak. Mivel az épület a látogatók számára nyitott, állandó helytörténeti- és néprajzi gyűjteménynek ad otthont, szükségessé vált a megfelelő kiállítótér és közösségi helyiségek kialakítása. Jelenleg két kiállító teremmel büszkélkedhet, de talán a közeljövőben felújítása után a pince és a padlástér is a múzeumi helyiséggé válik, hiszen alkalmasak lesznek további gyűjteményi tárgyak fogadására, illetve oktatási- vagy klubfoglalkozások megtartására.
Mint ahogyan az épületben harmonikusan olvadnak egybe a régi és új elemek, úgy remélhetőleg az itt őrzött és bemutatásra kerülő tárgyak, tárgyi emlékek is beépülnek ismereteinkbe, hozzájárulnak gyermek és felnőtt számára a múlt teljesebb megismeréséhez, a múlt muzeális emlékeken keresztül történő szemléléséhez.
A helytörténet gyűjtemény parkjában 2013-ban Kunszállás székely testvértelepülésének, Agyagfalvának közreműködésével egy székelykapu került felállításra a településen megrendezett Nyeregszemle programjai között, 2014. május 2-án pedig felavatásra kerül a Jászkun Hármas Kerület 1745. évi önmegváltásának, a Mária Terézia által aláírt Redemptiónak május 6-i jászkun emléknapnak nyilvánítása alkalmából Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész „kunbaba”- kőszobra.
Kunszállás környékén, a történelem során éltek többek közt szarmaták, avarok, kunok. Gazdag a környék régészeti leletekben is. Közvetlen közelünkben avar temetőt, szarmata falut találtak itt a régészek. Megtalálták az itt levő kun falut, Jakabszállást, vagy, ahogy kun elődeink nevezték, félig magyar, félig kun nyelven „Kunjakabhorhán”-t.

Gyöngyösi Mátyás Helytörténeti Gyűjtemény

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kunszállás
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
-
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A helytörténeti gyűjtemény amellett, hogy a helyiek identitását is erősíti, településmarketing, illetve turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű.

 

Kapcsolódó értékek

Dusnok
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kunszállás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár