A korabeli tulajdoni lap szerint a Malom dűlőben e háznak, a mai Dózsa György utca 22. számúnak a telkét még szántóként 1899. december 23-án Majsa községtől a 431/59/b helyrajzi szám alatt Buki József vásárolta 200 koronáért. A telket 1905-ben megvette tőle özv. Csontos Imréné Törteli Rozália. Halála után, leánya Csontos Rozália örökölte meg édesanyjától. Csontos Rozália idős Gyöngyösi Mátyás felesége volt, így a telek meglevő tanyájuk mellé 1909. április 17-én a Gyöngyösi család birtokába kerül.
A felújított lakóház az első világháború alatt, 1916-18 táján épült. Építtetői a feleség 1944-ben, a férj 1945-ben bekövetkezett haláláig laktak benne. Ezután a legidősebb fiúk Gyöngyösi Lőrinc és felesége, Kovács Mária örökölte meg. Lőrinc egy év múlva elhunyt, a házat 1952 tavaszán az az évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján kártérítés nélkül állami tulajdonba vették. Megjegyzendő, hogy a tvr. az ötszobásnál nagyobb lakóingatlanok kisajátításáról szólt, ez a ház kétszobás volt. A család hasonló okból 1955-ben tanyáját is elveszítette. Az épület tulajdonosa tehát a magyar állam, kezelője pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt lett. 1993-ban került a Kunszállási Önkormányzat tulajdonába. Az elmúlt közel hatvan évben különböző célokra használták az épületet. Pártházként funkcionált, de ha szükség volt rá, más célra is használták. Az ötvenes években volt az iskola tanári szobája is, 1992-94 között itt működött egy óvodai csoport, a községi könyvtárnak 1995-2008 között adott helyet.
A községi nyilvános könyvtár 2008-ban új helyére költözött, a tulajdonos önkormányzat képviselő-testületében ekkor merült fel a gondolat, hogy az 1995-ben az egykori honvédségi raktárépületben megnyitott Falumúzeumnak jobb helye lenne ezen a családi portán.
A valamikori kétszobás Gyöngyösi-ház ma megújulva, kissé átalakulva, de megváltozott funkciójának megfelelve, új szépségében áll a látogató előtt. Külső és belső sajátos jegyeivel egy múlt század eleji módos falusi családi porta látható. A régi időkben a ház csinossága, mérete, s az udvar rendje mind-mind a gazda jómódjáról, szorgalmáról, rendszeretetéről tanúskodott.
Méreteivel, gazdagon faragott kerítésével, szellős nyitott tornácával, oszlopaival, faragott szárazkapujával, díszes bejárataival és a hófehér falaknak kitűnő vöröses kontrasztot adó ablakival, mestergerendáival. Az oromzat tagolása a 19. század második felében jellemző népi klasszicista építészet jellegzetességeit hordozza. Külön érdekesség az épület oldalához kapcsolódó nyitott tornác, a hátsó részen található kocsiszín, a külső lejáratú pince és a padlás.
A házba lépve szembetűnik, hogy lakótér helyett az új igény szerint kialakított helységeket rejtenek a falak. Mivel az épület a látogatók számára nyitott, állandó helytörténeti- és néprajzi gyűjteménynek ad otthont, szükségessé vált a megfelelő kiállítótér és közösségi helyiségek kialakítása.
Jelenleg két kiállító teremmel büszkélkedhet, de talán a közeljövőben felújítása után a pince és a padlástér is a múzeumi helyiséggé válik, hiszen alkalmasak lesznek további gyűjteményi tárgyak fogadására, illetve oktatási- vagy klubfoglalkozások megtartására.
Mint ahogyan az épületben harmonikusan olvadnak egybe a régi és új elemek, úgy remélhetőleg az itt őrzött és bemutatásra kerülő tárgyak, tárgyi emlékek is beépülnek ismereteinkbe, hozzájárulnak gyermek és felnőtt számára a múlt teljesebb megismeréséhez, a múlt muzeális emlékeken keresztül történő szemléléséhez.
A helytörténet gyűjtemény parkjában 2013-ban Kunszállás székely testvértelepülésének, Agyagfalvának közreműködésével egy székelykapu került felállításra a településen megrendezett Nyeregszemle programjai között, 2014. május 2-án pedig felavatásra kerül a Jászkun Hármas Kerület 1745. évi önmegváltásának, a Mária Terézia által aláírt Redemptiónak május 6-i jászkun emléknapnak nyilvánítása alkalmából Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész „kunbaba”- kőszobra.
Kunszállás környékén, a történelem során éltek többek közt szarmaták, avarok, kunok. Gazdag a környék régészeti leletekben is. Közvetlen közelünkben avar temetőt, szarmata falut találtak itt a régészek. Megtalálták az itt levő kun falut, Jakabszállást, vagy, ahogy kun elődeink nevezték, félig magyar, félig kun nyelven „Kunjakabhorhán”-t.
Gyöngyösi Mátyás Helytörténeti Gyűjtemény
A helytörténeti gyűjtemény amellett, hogy a helyiek identitását is erősíti, településmarketing, illetve turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű.