Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Az eklektikus, klasszicista stílusjegyekkel rendelkező Istenháza már a harmadik református templom Tasson, 1886 és 1888 között készült el, Benkó Károly építész tervei szerint.

(Benkó Károly, épitész - Nagyszentmiklós, 1837. november 04.- Rákospalota 1893. augusztus 24. Ő tervezte a győri zsinagógát, az eperjesi evangélikus kollégiumot, a fóti református templomot, a dobsinai és a sajógömöri evangélikus templomot, a jászberényi, a szentesi és a lévai gimnáziumot, valamint a tassi református templomot (1886-1888) is. 1867-ben az ő tervei alapján renoválták Budapesten a Deák-téri evangélikus templomot. 1883-ban ipariskolai tanár lett, szakkönyvei és cikkei jelentek meg.)

Az elegánsan karcsú, impozáns megjelenésű templom külsején harmonikus részletek, belső terében egyéni megoldások figyelhetőek meg.

Állóhelyek száma 200. Ülőhelyek száma 800. A templom földszinti alapterülete 537 négyzetméter. Íves boltozatú szószéke igen magasan áll. A karzattal egyvonalban tölgyfa balusztrádok láthatók. Az Úr asztala is balusztrádokkal körül kerített. A templomnak a fa textúrája melegséget kölcsönöz. A Mózes-pad zárt, az ülő alkalmatosságon vendégek, legátusok, magasabb rangú vendégek foglalhatnak helyet. A szószék felfelé hívja a tekintetet, így fokozódik a magasba kitáguló liturgikus tér hatása.

A klasszikus diadalívre emlékeztető szószéképítmény (alsó részében a Mózes-paddal) egészen egyedi megoldás.

A templom orgonája 1888-ban épült és működőképes. Országh Sándor készítette, amelyen az utóbbi években nagy zenei koncertek kerültek lebonyolításra.

A korábbi templom úrasztalának márványlapja egy tűzvészben kettérepedt. Ma az új Úrasztalába beépítve látható.

A torony 57 méter magas, a csúcsán csillagos buzogány és kakas látható, mindkét jelkép a reformátusok jelképe.

A torony alatti előtérben a korábban a templomtoronyban lévő, felújított, működőképes óraszerkezetet állítottak fel

A templom kertjében két emlékmű került felállításra. A két világháború áldozatainak emlékműve, illetve a magyar szabadságharcok emlékműve.

Két márvány emléktábla örökíti meg az építtetők, az építők, és az akkori presbiterek neveit. Két másik emléktáblán a Tassi Helytörténeti Egyesület örökítette meg a Tasson 1626-óta szolgálatot teljesített, ismert református lelkészek neveit.

Tassi Református Egyházközség Temploma és kertje

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Tass, Kálvin tér 2.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Ezen településnek, mely Magyarország történelme során jelentős eseményeknek adott helyszínt, és történelmi személyek nevei kapcsolódnak hozzá mindig fontos volt a vallás gyakorlása. A falu történelméhez hozzátartozik a református templom története.

Kezdjük mindjárt egy kis visszaemlékezéssel:
Az első írásos dokumentum Tass Községről 1002-1005 között készülhetett görög nyelven, az oklevél átiratát I. Szent Istvánnak tulajdonítják. A településnek időrendben 3 református temploma volt.

Írásos feljegyzések nyomaiból kiindulva, az első templom építésének és elpusztulásának idejéről is, csak egy 1641. január 31-én Budán kelt levélből következtethetünk. A levelet a budai beglerbég írta Eszterházy Miklós nádornak, megírja a falubeli csatározást, melynek során a falu temploma leégett.

A második templomot 1644-ben építették, és 1886-ban bontották le, mert életveszélyessé vált. Emlékét az akkori lelkész Dömötör Bertalan fényképpel őrizte meg.

A harmadik templom 1886-1888-ig épült, Benkó Károly építész tervei alapján.

A gyönyörű református templom eklektikus Istenháza, mint egy karcsú hölgy emelkedik ki a házak közül. Külsején harmonikus részletek, belső terében egyéni megoldások figyelhetők meg.

 

Kapcsolódó értékek

Tiszaalpár
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár