Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A szobor Bács-Kiskun megyében, Tass község közigazgatási területéhez tartozó Csepel-sziget déli csúcsán, a Duna folyó és Ráckevei (Soroksári)- Dunaág találkozásánál helyezkedik el.

A mű tágabb környezete (kb. 1 km) viszonylag háborítatlanul megmaradt őstáj, ahol az ártéri erdő vegyes növénytársulása a Duna folyó és a Ráckevei (Soroksári)-Dunaág (tassi elnevezéssel: Nagy- Duna és Kis-Duna) vizeinek egyesülésével sajátos természeti környezetet alkot. Az önkormányzat és főleg a vízügyi szervek munkájának köszönhetően a helyszín az egyre inkább környezettudatossá váló a környékbeli lakosok, üdülők és a horgászok kedvelt kiránduló –és pihenőhelye.

A közelmúltban a térségben a következő környezet- átalakító beavatkozások történtek:
1926-1928 között hajózsilip és vízleeresztő zsilip, valamint erőmű műtárgycsoport kialakítása, az 1956-os jeges árvíz után (az erőmű műtárgycsoport elbontását követően) a hajózsilip létrehozása.

A közterületi szobor 2 részből áll. Az első eleme az oszlopot statikusan rögzítő, kb. 1m magasságú félgömb alakú beton alaptestbe épített fémfoglalat. A mű második eleme maga a szobor a mintegy 500 cm magasságú, 50-60 cm körméretű, rusztikus alapformáját megőrző háncsolt, faragott akáctörzs.

A letisztult fatörzs gyökérzetével felfelé mutat, organikus erővonalaival a természet erejét sugallja. „Megkoronázza” az alatta jelzésszerűen megfaragott, a vizet, a vízi világot védő és megtestesítő Neptun figurát, amely arccal a víz folyásiránya (dél) felé tekint. A Neptun jelképet a közelben lévő, ilyen nevű partszakasz is indokolttá teszi. Az így megfogalmazott jelkép több üzenetet is hordoz: Utal a természet és az emberi lét egységének összhangjára, és emlékeztet azokra az emberekre, akiket a folyó és az erdő éltetett: halászokra, hajósokra, horgászokra. De emléket állít az árvizek és a vízi balesetek áldozatainak is. (E momentum kapcsán külön ki kell emelni az 1807. 09. 13-ai dereglye-balesetet, melyben 21 tassi lakos, illetve az 1918. 04. 07-i hajókatasztrófát, melynek során a „Drina” és a „Sophie” gőzösök összeütközése következtében 64 ember vesztette életét. Mindkét szomorú esemény a szobor felállítási helyének közelében (kb. 1 km-en belül) történt. Ezért a szobor egyfajta szakrális ponttá is vált.

A szobornév eredetének a története: Tass 9 elődtelepülésből jött létre, melyek közül a szobor felállítási helyéhez legközelebb eső a Szigetfő nevet viselte. Az őrfa jelentősége abban rejlik, hogy a halászok, hajóskikötők, kémlelő őrfának tulajdonították, mivel az őrfára felmászva kémlelhették a hajókat, a halászok figyelték a folyó tükörképmásának változásait, és bármilyen veszély fenyegetettséget láttak rögtön jeleztek. A környezet –és természetvédelmi szempontok messzemenően érvényesülnek, hiszen ebből a célból is kerül felállításra, így az ökológiai értékek is megőrződhetnek. A kivitelezők elsődleges célja az volt, hogy az ott lévő környezetet megóvják és felhívják a figyelmet az ősfák védelmére.

A tervezők és kivitelezők személyi köre azonos. A szobrot Horváth Attila, Pilinszky-díjas tassi művész-tanár tervezte. Az alkotáson lévő monogramok az alkotók teljes névsorát fedi: Horváth Attila, Langó Gábor, Sári Csaba, Czégány Sándor és ifjabb Horváth Attila. A szobrot a Tassi Helytörténeti Egyesület állította, és 2012. június 30-án került sor az avató ünnepségre.

Szigetfői Őrfa

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Tass, Csepel-sziget déli csúcsa
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A leírásban megfogalmazott környezetvédelmi, hagyományőrző, kulturális örökségvédő szempontok okán.

 

Kapcsolódó értékek

Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecel
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár