Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Darányi Ignác 1849. január 15-én Pesten született református köznemesi családban. Édesanyja a tassi születésű Földváry Borbála, apja Darányi Ignác ügyvéd volt.A család legidősebb gyermeke - a gazdálkodó, jogász apa nyomdokait követve - kitartó szorgalommal és céltudatossággal végezte iskoláit. 17 éves korában a tassi református templomban konfirmált, melyről az egyházközség anyakönyve is tanúbizonyságot tesz. A budai Királyi Egyetemi Főgimnáziumban 1867-ben érettségizett, majd a pesti egyetemen jog- és államtudományi ismereteket hallgatott, majd ügyvéd lett.

1881-ben Budapest II. kerületében a kormányzó Szabadelvű Párt tagjaként országgyűlési képviselővé választották. A parlament különböző szakbizottságaiban végzett munkája során kitűnt szorgalmával, hozzáértésével, ezen erényei párosultak a politizáláshoz nélkülözhetetlen higgadtsággal és a szélsőségektől mentes megbízhatósággal. Politikai pályájának jelentős állomását jelentette az 1893-as év, amikor a Szabadelvű Párt alelnökévé nevezték ki. Az 1895-ös esztendő döntő fordulatot hozott életébe, év elején a képviselőház alelnöki székét nyerte el, az év végétől pedig megbízást kapott a Földmívelésügyi Minisztérium irányítására.

Darányi Ignác két ciklusban - 1895. november 2-tõl 1903. november 3-ig és 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig - irányította a Földmívelésügyi Minisztériumot. Közel 12 éves minisztersége alatt a mezőgazdaságban megkezdődött az intenzív irányú fejlődés, amely a modern, vetésforgón alapuló növénytermelés és a nagy produktivitásra törekvő állattartás egymást kiegészítő gazdálkodásában valósult meg. Darányi a hazai gazdasági és politikai életben meghatározó mezőgazdasági érdekképviseleti csoportokra - elsősorban az agráriusokra - támaszkodva addig nem látott mértékben megnövelte a földművelésügyi minisztérium súlyát és tárcája költségvetését, amelyet a termelés modernizálására használt fel. A minisztériumon keresztül törvényekkel és rendeletekkel - a kor államigazgatási gyakorlatától eltérően - központi irányítással hajtotta végre a fontos szőlőrekonstrukciós munkálatokat és állította belterjes pályára az állattenyésztést, egyúttal növelve annak nemzetgazdaságon belüli súlyát. A termelés modernizálásáért tett erőfeszítései során helyesen ismerte fel a tudomány és az oktatás jelentőségét.

Több tudományos kutatóintézet, ún. mezőgazdasági kísérletügyi állomás létrehozásával, a több szintű agrároktatás korszerűsítésével teremtette meg az átalakulás szellemi bázisát. Mindvégig kiemelt jelentőséget tulajdonított az ismeretek megszerzésének és átadásának. Ezért támogatta, hogy az eltérő gazdasági előképzettséggel rendelkezők mindegyike megtalálja a neki megfelelő színvonalon írott munkát, amelyek a magyarországi nemzetiségek nyelvén is megjelentek. Napjainkig egyedülálló teljesítménynek számít az a tény, hogy Darányi Ignác 12 éven át irányította a Földmívelésügyi Minisztériumot. Szívós munkájának és kitartásának köszönhette, hogy a politika irányát alapvetően meghatározó körök befogadták és általában bírta bizalmukat. Eszmerendszerét, gondolkodását a kiegyezés eredményeinek feltétlen védelme, a mezőgazdaság érdekeinek figyelembevételével megvalósuló harmonikus gazdaságfejlesztés, a magyarság gazdasági, politikai, kulturális fölényének megőrzése, továbbá a vallási türelem jellemezte. A mezőgazdaság kérdését nem szűk szakmai szempontok szerint kezelte, hanem megoldási javaslataiban figyelembe vette a társadalmi és gazdasági folyamatok egészének mozgását. Darányi nemcsak politikusként, hanem birtokosként is ismerte a mezőgazdaságot. Birtokai: Dunaújfalun (2800 kh), Tökön (1400 kh), Tasson (700 kh) és Anyácsán (100 kh) helyezkedtek el, amelyeken korszerű gazdálkodást folytatott. A Tassi Református Egyházközségnek haláláig tiszteletbeli főgondnoka volt. Végakaratának megfelelően ma is a tassi református temető Darányi Sírkertjében nyugszik.

Darányi Ignác szellemi hagyatéka

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Tass
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Darányi Ignác életműve páratlan, nem csak a saját korában volt kiemelkedő, hanem manapság az utókor számára is igen fontos értékeket hordozó személyiség. Cselekvő hazaszeretete minden magyar számára példaértékű. Nem véletlenül nevezték őt nemzetgazdának.
Általában tisztelet övezi Darányit, nem osztja meg a magyarságot, mert emberi és szakmai kvalitásai mindenki számára elismerésre méltó értéket képviselnek.
A Darányi-életművet olyan kincsesbányának ismertük meg, amelyet az utóbbi évtizedekben méltatlanul elhanyagoltak. Megállapítható, hogy még az értelmiségi körökben is nagyon alacsony szintű a Darányi-ismeret.
Nevét ismertebbé a 2012-ben indult „Darányi Ignác Terv” ( Nemzeti Vidékstratégia) tette.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Bácsborsód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár