Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Nemcsak a gyufatészta, hanem a halászlé összetevői és a főzési módja is egyedivé teszi a bajai halászlét.

Recept (A bajai halászlé kódexe alapján):

Összetevők: hal, víz, paprika, hagyma, só Hozzávalók 4 főre:
Halból 2 kg ponty, hagymából 18 dkg (2 közepes nagyságú), törött paprikából 4 dkg finomra őrölt házi édes-nemes (2 erősen púpozott vagy 4 csapott kanál), sóból kb. 4 dkg (a besózáshoz és az ízesítéshez), vízből 2,6-3 liter, gyufatésztából 20 dkg, 3-4 cseresznyepaprika

Főzés előtt a megtisztított, darabolt, beirdalt halat pár órával előbb lesózzuk. A halfejet kettévágjuk. A halszeleteket az apróra vágott hagymával együtt belehelyezzük a bográcsba. Ezek után felöntjük megfelelő mennyiségű vízzel. Erős tűzön felforraljuk, és a habzás után a lébe belemérjük a törött paprikát és a cseresznye paprikát. Mindvégig ügyeljünk a forrás intenzitására. A forrástól számítva 35-40 perc alatt kész a finom bajai halászlé. Amennyiben kell még sózni, azt mindenképpen az utolsó percekben tegyük. A külön főzött gyufatésztával tálaljuk.

Története:
A bajai halászlé létezéséről a legkorábbi tudósítás egy regény, hiszen Hevesi Lajos először 1872-ben megjelent Jelky András kalandjai című könyvében is megemlíti, hogy Jelky tudott halászlét főzni, csak azzal nem sokra ment a mandarin konyháján1. A városi anekdoták között maradt fenn, hogy Istvánmegye falu azért olvadt be a városba 1854-ben, mert Baja város vezetőivel a tárgyalások után nagy eszem-iszom volt az egyik kocsmában, ahol a túrós csusza előtt halászlevet is ettek, és a falu elöljárósága másnap kimondta az egyesülést. 1855-ben hallal ünnepelte meg a bajai halász céh, hogy a magyar szent koronát szállító gőzhajó elhaladt Baja mellett.

A halászcéh szokása szerint Szent Péter és Pál napján tartották a halászbúcsút. Részt vettek a (belvárosi) plébánia templom búcsúi miséjén, majd a halász ifjúság végig köszöntötte a halászmestereket. Tőlük bort, süteményt és halat kaptak az esti mulatsághoz, ahol halászlevet főztek. A 19. század végére a halászlé már a bajai polgári konyhába is eljutott, hiszen nemcsak a kaszinó tartott halvacsorákat, hanem a családok is főztek halászlevet. Erre emlékszik az 1904-ben Baján született Major Máté emlékirataiban az Egy gyerekkor és egy kisváros emléke című könyvében.

A halászlé közösségi élményének megélését szolgálja a Bajai Halfőző Fesztivál (korábban népünnepélyt), mely elemeiben próbálja azt az élményt újrateremteni, amit például Herman Ottó a Berettyó partján élt meg, mikor egyszerű halászok szívből megvendégelték szegényes halászlevükkel. Ez a nemzetközileg elismert fesztivál a rekordok könyvébe is bekerült. A fesztivál Baja történetéhez kapcsolódva jött létre, hiszen a várossá nyilvánítás 300. évfordulóját kívánták megünnepelni azzal, hogy 300 bográcsban főznek halat, vagyis halászlevet a főtéren. Már az első évben többen kívántak részt venni az eseményen és azóta is folyamatosan bővül, nemcsak a fesztiválon résztvevők száma, hanem a szombati halászléfőzéshez kapcsolódó kulturális programok száma is.

Baján egy másik hagyomány, kulturális örökség a „Jánoska-eresztés” is kapcsolódik a halászléhez. Nepomuki Szent János – a vízen járók szentjének ünnepét a halászok, vízi molnárok eltűnésével, megfogyatkozásával már szinte az egész város ünnepli. Több évtizede ezen a napon tartják a bajai halászléfőző versenyt. 2012. április 17-én megalakult a Bajai Halászléfőző Bajnokok Klubja.

Bajai halászlé

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Baja és környéke
A hagyományőrző bajai családoknál világszerte
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Halételek, rajzok, emberek a halászlé fővárosából, összeáll. Béres Béla et al. [fotó Baráti György]; Baja : Pulzus BT, 1998 ( Arculat Ny.)
- Solymos Ede: Halászlé-hallé-lé, Solymos Ede: Sugovicán innen - Dunán túl, Baja, 2007. 90-94.
- Solymos Ede: Élet a Dunán, halászok, vízen járók élete Baján és környékén, Baja, 2004. 21-23.
- Solymos Ede: Élet a Dunán, néprajzi állandó kiállítás, Kecskemét, 1985. 13.
- Solymos Ede: Baja és a halfőzés, In: Halászat, 1983., július-augusztus, 76. évf., 4. sz., 127. p.
- Solymos Ede: XI. Halászlé ünnep Baján, In: Halászat. – 99. (2006) 3., p. 107.
- Solymos Ede: A halászlé ünnepe, In: Halászat. – 91. (1998) 3., p. 104.
- Szilágyi Miklós : A halételek, mint férfiételek , In: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században, a néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai Kalocsa, 1995. október 24-26. , szerk: Romsics Imre – Kisbán Eszter, Kalocsa, 1997.
- Turizmus, fesztiválok és helyi identitás, Halászléfőzés Baján, szerk: Pusztai Bertalan – Neill Martin, Edinburgh – Szeged, 2007.
- Szabó Zoltán: A halfőzés fortélyai a Közép-Duna mentén. [Szekszárd] , 2002. 201-203.
- Tóth Erika Katalin: A halfőzés művészete. Budapest, 2002.
- Uglik Tamás: Emlékeim a Bajai Népünnepélyről, „A halászlé ünnepe a halászlé fővárosában”, Bácsország, 2011/3. (58.) 44-47.
- Brachinger Tamás: A legkisebb közös többszörös, Parola, 2001. (4.) 3-6. http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/b84c8c861998671e8525670c00815721/16b9bde012359761c1256bbb004e3d06?OpenDocument
- Brachinger Tamás: A legkisebb közös többszörös : "A halászlé ünnepe a halászlé fővárosában" nevű rendezvény közösségformáló hatása Baján, In: Kutatások az Eötvös József Főiskolán. – (2001) 26-40.
- Mikó Margit: A halászlé bajai ünnepe, In: Rítusok, folklór szövegek / szerk. Barna Gábor ; Makovics Erika Anna, Pusztai Bertalan és Vass Erika közrem. – [Budapest] : Paulus Hungarus : Kairosz, 2004, 195-204.
- Jávor Béla: A bajai halászlé, In: Jávor Béla: A szent lecsó, Budapest, 2001. 277-280.
- Baja gasztronómiájáról, In: Baja .. a mi városunk, Baja, 2007. 138-139.
- Baja – Gemenc – halászlé, é. n. 51-60.
- Baja .. a mi városunk, Baja, 2007. 182-183.
- Baja 300 éves város, Baja, 1996. 30-36.
- A bajai halászlé, In: Baja 2001, Baja, é. n. 48-53.
- Baja 2000, Baja, é. n. 30-36.
Baja 2003, Baja, é. n. 44.
Kincses-Bácska Turisztikai Katalógus 2009., Baja, 14-17.
A természet minden íze, Bajai kistérség, Baja, 2009. 22-23.
Rab Rita: A szegedi lány a bajai halászlére esküszik, Bajai Népünnepély 98, 7.o.
Mi befolyásolja a bajai halászlé sikerét? A bajai halászLÉ, LÉIMÁDÓK Lapja, 1998. júl. 11. (III. évf. 1. sz.) 2.
Így főzünk mi!, Bácskai Napló, 2009. júl. 9-12. (III. évf. 17. sz. )2.
Mátyás Szabolcs: Illik tudni, mert magyar vagyok, Debrecen, 2006. 23.
Katymári Vanda: Gombás László, A halászléfőzés örökös bajnoka, In: Bajai arcélek, Baja, é. n. 66-75.
Banga Szabolcs: Stranszki Júlia, A bajai halászlé tésztával az igazi, In: Bajai arcélek, Baja, é. n. 130-138.
Szentiványi Gábor: Mitől lehet nemzetközi a bajai halászlé?
Folyami ízek, Baja, 2009. 4-5.
Hal hátán hal, Bácskai halételek a Bajai Halkommandó ajánlásával, Baja, 2007.
Dobai Tamás: Baja és környéke, Bp. 1977.
http://www.bajaihalaszle.hu/

1 Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai, 78.

videó:
https://www.youtube.com/watch?v=rXRuDJDhExw
Halország – Gemenc (https://www.youtube.com/watch?v=Y0Wbc4qCqFk)
http://tv2.hu/musoraink/kalandjarat/34987_bajai_halaszle_ahogyan_oseink_keszitettek.html#
Bajai Halászlé - MC Magyarok Cselekedetei 1997. július (https://www.youtube.com/watch?v=2AK1ayvse_M)
Gasztropédia - a bajai halászlé (https://www.youtube.com/watch?v=8BFX-JIWFVA)
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Olyan bajai kulturális örökség, mely nemzedékről nemzedékre hagyományozódik, és alkalmazkodik az adott kor viszonyaihoz. Halászlét ma nemcsak a halászok, vízen járók esznek, hanem amióta a 19. század második felében bekerült a polgári konyhába, azóta a város szinte összes lakosa. Tradicionálisan az itt születtek, innen származók étele, de sok városba költöző vagy ide látogató is megszereti. A bajai halászlé nemzedékeken átörökített olyan hagyomány (kulturális örökség), mely képes alkalmazkodni a napjaink megváltozott életformájához is. Hiszen akinek nincs lehetősége, hogy fával tüzeljen a bogrács alá, az PB gázzal főzi. Akinek erre sincs lehetősége – mivel például lakótelepen lakik – a gáztűzhelyen vagy a villanytűzhelyen főzi meg. A bajaiak számára olyan „közkincs“, mely nemzetiségre való tekintet nélkül minden bajai a sajátjának érez és a várostól elszakadva is megőriz.

A halászlé fogyasztása nemcsak az ünnepi alkalmakhoz kötődik Baján és környékén. Ennek köszönhetően az édesvízi halfogyasztás nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában itt a legmagasabb.

A bajai halászlé olyan nemzeti érték, mely a bajai identitás része. A bajaiak közösségének öröksége, és értéke. Olyan szellemi érték, amely hozzájárul az új nemzedékek nemzeti hovatartozásának kialakításához és megerősítéséhez. A bácskai gasztronómiának egy olyan jellegzetes eleme, mely a várost messze földön híressé tette. A bajai halászlé olyan érték, amit védeni és széles körben ismertetni kell, mert ne keverjék össze más halászlevekkel.

A bajai halászlé főzése egy hagyományos mesterség a bográcskészítés fennmaradásához is hozzájárul, mert ez egy speciális felfelé szűkülő bogrács a bajai halfőző bogrács. Például 1986 óta a Swoboda család megélhetését biztosítja, jelenleg Swoboda Csaba kézműves vállalkozó kisiparos készíti. (http://www.bajaibogracs.hu)

A bajai halászléhez nélkülözhetetlen a tészta, a gyufametélt. Stranszki Júlia 1985-ben egyedül kezdett hozzá, hogy „bajai halászlétésztát” gyártson, ma egy 20 fős vállalkozást vezet. A Stranszki-tészta nemcsak Baján lett fogalom, megkönnyítve a halászléfőzést, hanem a „Bajai Halászlétészta” védett termék lett. 2005-ben elnyerte a „Kiváló Bácskai Termék” díjat. A bajai halászlé tehát egy helyi vállalkozás sikerének is alapja.

 

Kapcsolódó értékek

Kunszállás
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kerekegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Uszód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár