Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Közel száz éven át, 1750-1841 között a Bajai uradalom, így Bikity (mai Bácsbokod) is a Grassalkovich család birtokában volt. A templomépítőként is aposztrofált gyaraki Grassalkovich Antal halálát követően özvegye, Klobusiczky Terézia grófnő teljesítve férje végrendeletét, a bátmonostori apátság tégláiból felépíttette a falu második római katolikus temetőjének közepén, a régi vertfalu templomocska helyén a község első szilárd falazatú templomát.

1890-re befejeződött a Baját Szabadkával összekötő vasútvonal megépítése, amely bekapcsolta a községet az ország gazdasági vérkeringésébe, így a jó minőségű, zsíros bácskai föld és a parasztgazdák törhetetlen munkakedve megteremtette a fellendülés lehetőségét a háromnemzetiségű településen. A falu gyorsan virágzásnak indult. Az életkörülmények jelentős javulását bizonyítják a község gyarapodását dokumentáló egyházi jegyzőkönyvek.

Az egyházközség egyik legjelentősebb beruházása a templom kibővítése volt. A 19. század végére a bunyevácok és magyarok mellé már jelentős számban települtek át a túlnépesedett sváb falvakból németek. 1913-ban a 4300 lelket számláló községben 2000 német, 1300 magyar és 1000 bunyevác hívő élt. Az 1780 óta megötszöröződött lakosság 2/3-nak még állóhely sem jutott már a templomban, noha vasárnaponként több szentmisét is tartott a helyi plébános és káplánja, így elkerülhetetlenné vált a templom kibővítése. Foerk Ernő és Petrovách Gyula budapesti mérnöktanár tervei alapján 1913 májusára fejeződött be a templom új szentéllyel, kriptával, sekrestyével, oratóriummal és kereszthajóval való kibővítse. A felújított templom 44 méter hosszú és 14 méter széles lett.

A falu gazdagságát jelzi, hogy az országban egyedülálló módon a felújítás részeként a régi téglapadozatot az egyházközségi képviselő-testület parkettaborításra cseréltette. A sekrestye és az oratórium kivételével, a templom 663,18 m2-es alapterületéből 605,77 m2-t még ma is parketta borít.

Bácsbokodi Árpád-házi Szent-Erzsébet plébániatemplom

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Bácsbokod, Hősök tere, 1 hrsz.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
-
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A helyi védelem alatt álló római katolikus templomnak nem csak megyei, de országos viszonylatban is egyedülálló módon parketta padlóburkolata van, mivel a burkolat az elmúlt száz évben többször felújításra került, így még ma is látható az eredeti parkettaborítás.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár