Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Épült: 1810-ben
Stílusa: népi
Restaurálva: 1970-1972.

Hosszú időn át úgy élt a köztudatban, hogy Móra Ferenc a Daru utcában született. A régi Daru utcai kis parasztházat még az 1900-as évek elején lebontották, helyére polgári ízlésű házat építettek. Ezt a házat jelölték meg emléktáblával Móra Ferenc tiszteletére. Nagy változást és meglepetést hozott Mezősi Károly: Móra Ferenc szülőháza c. tanulmánya, amely 1955-ben a Tiszatáj c. folyóiratban jelent meg. Ebből az írásból ismerhettük meg az igazi szülőház helyét. Mezősi levéltári, anyakönyvi, telekkönyvi adatok segítségével Móra István visszaemlékezéseinek felhasználásával felkutatta és bebizonyította, hogy Móráék 1879-ben az I. tized 52. sz. házban laktak. A volt I. tized majd Szarvas u. 15. sz. ház mai megfelelője a Móra Ferenc utca 19. sz. ház.

„Ebben a régi épületben két szoba volt, közöttük szabadkéményes konyha, továbbá egy nagyobb és egy kisebb kamra. Jelenleg azonban ez a régi I. tized 52. sz. rossz nádtetős ház, amelyben az anyakönyvi adatok szerint Móra Ferenc született nem lakóépület, hanem egy része istálló, a többi része kamra, gazdasági épület” - írta egykor dr. Mezősi Károly. A hiteles bizonyítékot a Magyar Tudományos Akadémia is jóváhagyta, és erről hivatalosan értesítette a Kiskunfélegyházi Városi Tanácsot. Az Országos Műemléki Felügyelőség pedig az épületet műemlékjellegűvé (MJ), tehát védetté nyilvánította. 1969 októberében a Városi Tanács – Móra Ferenc Emlékház létesítése céljából – kisajátította az összeomlás előtt álló szülőházat. A restaurálási terv megrendelésével Molnár Imre (1936-2002) városi építésztechnikust bízta meg. A végleges restaurálási terv az OMF irányításával 1970. április 18-án készült el. A kivitelezés munkálatait a helyi Építőipari Vállalat végezte. Az emlékház ünnepélyes felavatása 1972. február 8-án, Móra Ferenc halálának 38. évfordulóján került sor. Az ünnepségre eljött az író leánya, Vészitsné Móra Panka is. A felavatott szülőházban Móra kiskunfélegyházi életének fontosabb eseményit bemutató kiállítást rendeztek be. A nagyobbik szobában irodalomtörténeti kiállításrészlet; az író származására, a szülők életére vonatkozó dokumentumok, fotók, kéziratok, levelek láthatók. A konyhának tekinthető pitvarban az édesanya munkájához szükséges háztartási eszközök, a kenyérsütés szerszámai vannak kiállítva. A harmadik helyiségben Móra Márton- relikviák, a szűcsmesterség szerszámai, kaszapad, a bőrtöréshez használt curholó tekinthető különösen értékesnek. Móra-centenáriumi év alkalmából 1979-ben a kiállítást felújították. Hálával tartozunk dr. Mezősi Károlynak, aki fáradhatatlan kutatómunkával felfedezte az igazi szülőhelyet. Nem is fogadhattuk el a Daru utcai házat szülőháznak, hiszen az író, amikor 1927-ben meglátta a fényképet a „Daru uccai” házról, azt mondta: „... dehogy született ő ilyen úri házban...” A Móra Emlékház megnyitásával Kiskunfélegyháza lakossága méltó emléket állított hű fiának, a nagy írónak, Félegyháza díszpolgárának.

Móra Ferenc Emlékház - Móra ház

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc utca 19.
9948 sz. műemlék
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Urbán Miklósné Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza 2005.
- http://www.e-epites.hu/1134
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Műemléki védettség alatt áll. Móra Ferenc életét és munkásságát bemutató múzeumot alakítottak ki az épületben.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsbokod
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lajosmizse
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
Kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár