Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Épült: 1773
Átépítve emeletesre: 1794-ben
Stílusa: barokk, homlokzata copf

Mária Terézia királynő 1753. július 18-án a református Halasról Félegyházára helyezte át a Kiskun Kerület bíróságát és börtönét. 1753-tól 1774-ig a kerületi ház a Félegyházi községházában működött. A központi közigazgatási feladatok ellátásához és a rabítélő törvényszék működtetéséhez szükséges volt a kerületi székházat felépíteni. A Kerületi Házat, a Kiskun kerületet alkotó nyolc község: Lacháza, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kunszentmiklós, Félegyháza, Majsa, Halas és Dorozsma a redempció arányában építette fel 1773-ban, náddal fedve a kor szokása szerint. Félegyháza 753 réhnes forinttal, ingyen közmunkával és Kővágóérből hozott anyaggal járult hozzá az építkezéshez. 1793-ban az épület leégett, újjá kellett építeni. Az elöljáróság úgy döntött, hogy újjáépítés során a Kerületi házat emeletráépítéssel kibővíti. 1794-ben készült a hosszú, egyemeletes, sokablakos épület barokk stílusban. Főhomlokzata füzérdíszítéses. A főhomlokzatból kiemelkedik a kovácsoltvas kerítéssel védett, nyitott erkély. Felette az oromzaton fehér kőtábla, rajta felirat, az udvari részen úgyszintén. Alatta kétszárnyas barokk kapu nyílik a dongaboltozatú kapualjba. A kapun napsugaras rátétdíszítés látható. Emeleti ablakai zsalugáteresek vasráccsal védve. A földszinti ablakok zsalugáter nélküliek. A barokk épület boltíves falai, árkádos udvari folyosója a múlt hangulatát idézik.

Börtön
1753-tól 1774-ig volt Félegyháza község börtöne a kerületi börtön is. 1774-ben épült fel a Kerületi Ház udvarán a tömlöc, amely 1774-től 1886-ig a nyolc kiskun település börtöne volt. A börtön vastag falú, egyemeletes, 9 ablakos épület. Alatta csapóajtó nyílik a mély „pincebörtön”-be, amely nyirkos ablaktalan helyiség. A földszint legszélső szobája a siralomház. 1876-ban megszűnt a Kiskun Kerület, ezért a Megyeháza elveszítette eredeti funkcióját. (A fogház még tovább működött, de nem kerületi börtönként.) Az egykori Kiskun Kapitányság Székházában 1939-ben múzeumot rendeztek be. Itt helyezték el azt a gyűjteményt, amit Szalay Gyula főgimnáziumi tanár javaslatára Kiskunfélegyháza város alapított 1902-ben. A második világháború vihara a múzeumot sem kerülte el. 1945-ben az emeleti szobákba, termekbe orosz hadikórház költözött, később magánlakásokat helyeztek el az emeleten. 1965-től az egész épületben a Kiskun Múzeum rendezkedett be. A múzeumban régészeti, néprajzi, történeti, képzőművészeti és időszaki kiállítás található. A hajdani börtönépület ma, börtönmúzeum. A börtönudvaron van felállítva a műemlék Pajkos- Szabó-féle szélmalom, amit 1962-ben hoztak be a város külterületéről. Körülötte útmenti keresztek, sírkövek, harangláb, népi szakrális emlékek láthatók.

Kiskun Múzeum – Kiskunkapitány-ház és tömlöc

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 9.
595 sz. műemlék
Kategória
Kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
- Urbán Miklósné 2005. Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza.
- http://www.e-epites.hu/1134
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Műemléki védettség alatt áll. Bács-Kiskun Megye egyedülálló börtönmúzeuma.

 

Kapcsolódó értékek

Kecskemét
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Tass
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Baja
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Pálmonostora
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár