





Épült: 1773
Átépítve emeletesre: 1794-ben
Stílusa: barokk, homlokzata copf
Mária Terézia királynő 1753. július 18-án a református Halasról Félegyházára helyezte át a Kiskun Kerület bíróságát és börtönét. 1753-tól 1774-ig a kerületi ház a Félegyházi községházában működött. A központi közigazgatási feladatok ellátásához és a rabítélő törvényszék működtetéséhez szükséges volt a kerületi székházat felépíteni. A Kerületi Házat, a Kiskun kerületet alkotó nyolc község: Lacháza, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kunszentmiklós, Félegyháza, Majsa, Halas és Dorozsma a redempció arányában építette fel 1773-ban, náddal fedve a kor szokása szerint. Félegyháza 753 réhnes forinttal, ingyen közmunkával és Kővágóérből hozott anyaggal járult hozzá az építkezéshez. 1793-ban az épület leégett, újjá kellett építeni. Az elöljáróság úgy döntött, hogy újjáépítés során a Kerületi házat emeletráépítéssel kibővíti. 1794-ben készült a hosszú, egyemeletes, sokablakos épület barokk stílusban. Főhomlokzata füzérdíszítéses. A főhomlokzatból kiemelkedik a kovácsoltvas kerítéssel védett, nyitott erkély. Felette az oromzaton fehér kőtábla, rajta felirat, az udvari részen úgyszintén. Alatta kétszárnyas barokk kapu nyílik a dongaboltozatú kapualjba. A kapun napsugaras rátétdíszítés látható. Emeleti ablakai zsalugáteresek vasráccsal védve. A földszinti ablakok zsalugáter nélküliek. A barokk épület boltíves falai, árkádos udvari folyosója a múlt hangulatát idézik.
Börtön
1753-tól 1774-ig volt Félegyháza község börtöne a kerületi börtön is. 1774-ben épült fel a Kerületi Ház udvarán a tömlöc, amely 1774-től 1886-ig a nyolc kiskun település börtöne volt. A börtön vastag falú, egyemeletes, 9 ablakos épület. Alatta csapóajtó nyílik a mély „pincebörtön”-be, amely nyirkos ablaktalan helyiség. A földszint legszélső szobája a siralomház. 1876-ban megszűnt a Kiskun Kerület, ezért a Megyeháza elveszítette eredeti funkcióját. (A fogház még tovább működött, de nem kerületi börtönként.) Az egykori Kiskun Kapitányság Székházában 1939-ben múzeumot rendeztek be. Itt helyezték el azt a gyűjteményt, amit Szalay Gyula főgimnáziumi tanár javaslatára Kiskunfélegyháza város alapított 1902-ben. A második világháború vihara a múzeumot sem kerülte el. 1945-ben az emeleti szobákba, termekbe orosz hadikórház költözött, később magánlakásokat helyeztek el az emeleten. 1965-től az egész épületben a Kiskun Múzeum rendezkedett be. A múzeumban régészeti, néprajzi, történeti, képzőművészeti és időszaki kiállítás található. A hajdani börtönépület ma, börtönmúzeum. A börtönudvaron van felállítva a műemlék Pajkos- Szabó-féle szélmalom, amit 1962-ben hoztak be a város külterületéről. Körülötte útmenti keresztek, sírkövek, harangláb, népi szakrális emlékek láthatók.
Kiskun Múzeum – Kiskunkapitány-ház és tömlöc
595 sz. műemlék
- http://www.e-epites.hu/1134
Műemléki védettség alatt áll. Bács-Kiskun Megye egyedülálló börtönmúzeuma.