Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt.

Három utca által határolt telken álló, U alaprajzú, kétemeletes épület, magas nyeregtetővel. Sarkain és az ÉNy-i, Rákóczi úti homlokzat közepén rizalit. Homlokzatain magas, függőleges sávozású, plasztikus lábazat. Földszintjét hullámos vonalú osztópárkány, második emeletét a falfelület függőleges tagolásához igazodóan alacsonyabb-magasabb, íves részekből álló pártázat zárja. A homlokzatokat és a tetőt Zsolnay-féle pirogránit elemek díszítik. Eredetileg kéttraktusos elrendezésű, földszinti helyiségei boltozottak, az emeletiek síkmennyezetesek. Az első emeleti, boltozott nagyteremben gazdag stukkódíszítés, kerámia elemekkel. A város költségén épült 1902-1903 között (építész: Márkus Géza, kivitelező: Mészáros János építőmester). Földszintjén üzletek, első emeletén a Kereskedelmi Kaszinó, második emeletén bérlakások kaptak helyet. 1945-1982 között a szakszervezetek székházaként működött, majd 1983-ban költözött be a képtár, melynek alapját jánoshalmi Nemes Marcell 1911-ben a városnak ajándékozott gyűjteménye képezi. 2005-től egyben a városi múzeum kiállítóhelye is.

Rákóczi úti homlokzata: fszt. 7 tengelyes, kétféle szélességű, szegmensíves záródású, osztott ablakok váltakoznak. Középső tengely rizalitban, ablakok alatt fektetett téglalap alakú pinceablakok. 1. emelet 5 tengelyes, középső tengely rizalit, 3 karéjos, különböző szélességű ablakok váltakoznak ezen a szinten. A fszt. az ablakok felső széléig sávozott, a két szint között hullámzó osztópárkány fut körbe. 2. emelet szintén 5 tengelyes, középső tengely rizalit és a tengelyekben felső sarkain ívelt, téglalap alakú, kétféle szélességű ablakok. Minden szinten a páratlan tengelyekben van a szélesebb, páros tengelyekben a keskenyebb nyílászáró. Minden tengely felett félköríves záródású oromzat, legnagyobb a rizalit felett. Az 1. és 2. emeleten az ablakok felett, mintegy szemöldökdíszként színes, szecessziós kerámiadísz.

Épület sarkai levágottak, az azon lévő nyílászárók megfelelnek a Rákóczi úti homlokzat nyílászáróinak.
Szabadság tér felőli homlokzat: fszt. 6 tengelyes, 4+1+1.

Jobbról a második tengely szegmensíves záródású kétszárnyú kapu. Egyébként az ablakok is szegmensíves záródásúak, szélességük egyforma, mindegyik alatt téglalap alakú pinceablak, 1. emelet szintén 6 tengely, 3 karéjos egyforma széles ablakok. 2. emelet szintén 6 tengely és a felső sarkain legömbölyített, téglalap alakú egyforma széles ablakok vannak a tengelyekben. Sávozás, osztópárkány mint a Rákóczi úti homlokzaton, középső 2 tengely enyhe kiülésű rizalitban, mely íves oromzatban végződik, 1. és 2. emeleti ablakok felett szecessziós, lapos kerámiadíszítés.
A tető nyergén, illetve a Rákóczi úti homlokzaton az attika falak tetején pirogránit virágdíszek.

Klapka u-i homlokzat: fszt. 3 tengelyes, 1. tengely félköríves záródású kétszárnyú kapu, másik kettő hasonló záródású ablak. 1. emeleten 2 tengely, két emeletet átfogó 1 db kétosztású, illetve 1 db háromosztású 3 karéjos ablak, felettük színes szecessziós díszítés. Osztópárkány, sávozás, pinceablakok mint a többi homlokzatnál.

Udvari homlokzaton, bejárati részen 1. emeleten függőfolyosó, erkély; függőfolyosó a második emeleten körbefut.

Az épület funkciója:
A Cifrapalota 1983 óta ad helyet a Kecskeméti Képtárnak. Három fontos gyűjteményt őriz a múzeum. Egyik a Nemes Marcell adományozta kollekció. Nemes a század elejének legnevesebb magyar műgyűjtője volt. 81 képet adományozott a városnak 1911-ben, túlnyomórészt múlt századi és kortárs magyar festők alkotásait. Ezek nagy része már akkoriban igen értékes volt: Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei. Nemes Marcell (aki a Szépművészeti Múzeumnak is adományozott) figyelmét Kecskemétre Iványi-Grünwald Béla hívta fel: a város tekintélyes áldozatok árán épp ekkor létesített művésztelepet, így méltónak találta az értékes gyűjtemény elhelyezésére.

A másik a Farkas István – Glücks Ferenc gyűjtemény. Glücks Ferenc budapesti pékmester volt, aki a híres festő, Farkas István fiaitól vásárolta meg az egykori Wolfner gyűjteményt. Wolfner József a Művészet című folyóirat kiadója és emellett mecénás volt. Ösztöndíjakat fizetett egyes művészeknek, akik közül a legismertebb Mednyánszky László és Nagy István volt, cserébe igényt tartott a járadék folyósítása alatti időszakban született művekre. Ennek köszönhető, hogy az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye a Kecskeméti Képtárban látható. A Farkas–Glücks anyagnak van egy másik része, amelyben – egyebek mellett – Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József festményei is megtalálhatók.

A harmadik és egyben legnagyobb gyűjteménye a Képtárnak a miskei Tóth Menyhért (1904–1980) életműve, amely 2000 festményből és 8000 grafikából áll.

2002-től itt rendezik meg a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále című országos képző- és iparművészeti kiállítást. A tárlatokon bemutatott alkotásokból a kiállító művészek ajándékozása által és vásárlás útján rendszeresen bővül a múzeum gyűjteménye. A kiállítások kurátora ifj. Gyergyádesz László.

2005-ben a Cifrapalotában állították ki a kunbábonyi aranyleletet, valamint Muraközy János hagyatékából berendezték a Muraközy János-emlékszobát.

2006 nyarán a Szépművészeti Múzeum országot járó „Rejtett szépségek” c. kiállítása volt látható.

2008-ban nagyszabású Munkácsy-kiállítást szerveztek.

A 20. századi magyar festészetnek szánt második emeleti termek többségét jelenleg Tóth Menyhért művei foglalják el, a képtár válogatott műkincseit vándorkiállításra küldték.

Az "Europa Nostra Díj 2006 - Európai Unió Kulturális Örökségi Díja" pályázat zsűrije különleges elismerésben részesítette a Free Line Kft. által a Cifrapalota rekonstrukciója tárgyában, az építészeti örökség témakörében benyújtott pályaművet a kulturális örökség megőrzéséért tett értékes hozzájárulásáért. A Cifrapalota rekonstrukciójának projektje bekerült azon pályaművek közé, melyeket a Zsűri Kiemelten Ajánlott. A különleges elismerést az Europa Nostra által megküldött, és a Zsűri elnöke által aláírt dicsérő oklevél tanúsítja.

Cifrapalota épülete

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kecskemét, Rákóczi út 1.
Kategória
épített környezet
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Műemléki védelem alatt álló épület, az „Europa Nostra Díj” zsűrijének elismerése jelzi az egyedülálló szecessziós épület jelentőségét.

 

Kapcsolódó értékek

Uszód
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Helvécia
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
Épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
épített környezet
Bács-Kiskun Megyei Értéktár