Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

„Molnár református lelkész, Dunavecse, pénzt szombaton táviratilag feladtam, jöhetnek mentőkocsival, drótválaszt várok, Bokor." Ezt a táviratot 1945. szeptember 20-án adták fel Budapesten, de csak szeptember 22-én érkezett meg rendeltetési helyére. A Magyar Tudományos Akadémia titkárságáról küldték, és egy olyan ember megsegítéséről adott hírt, aki már 1944 tavasza - a budapesti bombázások megindulása - óta Dunavecsén élt. Vikár Bélának hívták.

Miután budapesti, Hold utcai lakását bombatalálat érte, mindene - ruhái, könyvei, képei, műemlékei - ­ odaveszett. Egy nagy táskával indult útnak Dunavecsére. Korábban is járt már a faluban. 1936-tól évente egyszer itt töltött egy-két hetet. Nővérénél, özvegy Fazekas Károlyné Vikár Katalinnál nyaralt, de itt lakott unokaöccse, Vikár Gyula is, aki gazdasági jegyző volt.

1944-ben már csak szeretett nővére, Tinka néni élt a faluban özvegy Daum Jánosnéval, Fáni nénivel, a szintén Somogyból származó lakótárssal. Vikár élete utolsó másfél évét - az oly sok tudományos sikert megélt akadémikus - nagy szegénységben élte le a Vándor 4. szám alatti nádtetős, két szoba-konyhás épületben.

Ősztől döntő szakaszához érkezett a második világháború. Harctérré vált Dunavecse környéke is. Vikár, akinek már hónapok óta nem küldték a nyugdíját, egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe került. Néhány hónapon át Dunavecse község pénztára kölcsönzött számára pénzt, majd később Tinka néni néhány száz pengős betétjéből éltek. Bokor Imre, a La Fontaine Társaság igazgatója is küldött egyszer-egyszer kisebb-nagyobb összeget, és néhány községbeli is segítette, köztük Molnár Lajos lelkész, aki haláláig képviselte ügyeit. A szánalmas körülmények között sem csökkent alkotókedve. Folyton írt. Amíg tudott, minden délután sétálgatott a Duna-parton, vagy a falu főutcáján. Idősebb Vecseiek ma is tudják azt a helyet, ahol egy padon gyakran múlatta idejét. Nagy tervei voltak. Régóta várta az Akadémia segítségét, hogy mielőbb felépülve újra dolgozzon, részt vehessen az új társadalom tudományos életében.

Halála előtt néhány nappal megérkezett egy kisebb segély, de már késő volt. Nem tudtak segíteni az éhező, betegségtől legyengült öreg tudáson. A már említett Molnár Lajos lelkész naplójába lejegyezte Vikár Béla utolsó napjának eseményeit. „Szeptember 22-én jókedvűen ébredt. Fáni nénit kérte, hogy énekeljen neki. Népdalt, somogyi dalt szeretett volna hallani. Délután 2 óra felé kiment sétálni még egy kicsit, majd visszatérve örök álomra hajtotta fejét."

Kalevala Nap – Vikár Béla hagyomány

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6087 Dunavecse, Vikár Béla utca
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
-
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Szeptember 24-én temették el a dunavecsei sírkertben, majd három évvel később a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomba. A Magyar Tudományos Akadémia később márvány emléket emelt sírja fölé. Dunavecse lakossága azóta is méltón ápolja a nagy humanista tudós emlékét. A könyvtár és a művelődési ház az ő nevét viseli. A régi Vándor utca megkapta Vikár Béla nevét, egykori lakóházát emléktáblával jelölték meg. Eskulits Tamás szobrászművész bronzba öntött alkotását a művelődési ház előtt állították fel. A helyi múzeumban Dunavecse állandó kiállítással tiszteleg Vikár Béla emléke előtt.

KALEVALA –nap
1997-ben kereste meg az akkori vezetés Hetes község polgármesterét abból a célból, hogy a két település kulturális kapcsolatot építsen ki. Közös pont Vikár Béla volt. 1998-ban emlékeztek meg a Vecseiek először a Kalevaláról. Természetesen, azóta is (Immár 17 éve) minden rendezvényen részt vesz Hetes község delegációja, a Finn Nagykövetség képviselője, a Vikár család tagjai. A Finnagora (Finn kulturális, tudományos és gazdasági központ) jóvoltából minden évben finn művészek képeiből rendeznek kiállítást. A rendezvényeken előadóként megfordult már többek között Vikár András, OUTI KARANKO-PAPP asszony, a budapesti ELTE finn professzora, Koppányi Miklós építészmérnök, a Magyar Finn Társaság alelnöke, BUI VIET HOA asszony, a Kalevala műfordítója, vagy Hernádi Réka, aki a Joulupukkirol beszélt. Ő az, aki hivatalosan a Mikulás tolmácsa minden évben, és elkíséri őt magyarországi útja során. Az előadásokat a Hetes községből érkező zeneiskolás diákok műsora követi, illetve a helyi néptánccsoport fellépése. Megtanulták a Finnek Himnuszát, és a helyi Vikár Béla Női Kar illetve a Kék Duna Népdalkör vezényletével énekelik az ünnepség kezdetekor. Érdekes és különleges ünnepség ez a hagyományokat tisztelő Vecseiek életében.

 

Kapcsolódó értékek

Bácsborsód
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Lakitelek
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szeremle
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunfélegyháza
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár