Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Szemerey Andorné Törös Olga 1914. augusztus 4-én született Debrecenben, itt végezte az elemi és a középiskolát. A debreceni Református Dóczi Intézetben szerzett tanítói oklevelet.

A sporttal 13 éves korában kötelezte el magát: atletizált, úszott és kerékpározott.
A Debreceni Tornaegyletben Aradi Gyula edző irányításával lett válogatott tornász. A Testnevelési Főiskolára történt sikertelen felvételi után Debrecenben tovább folytatta a sportolást. és még nagyobb elszántsággal edzett és készült versenyeire. Kedves Törös Kisasszony! …
E szavakkal szólította meg egy debreceni tornaverseny után Olga nénit – aki ekkor már a válogatott keret tagja volt – dr. Szukováthy Imre, a TF igazgatója, és kérte, hogy ismét adja be felvételi kérelmét. Olga néni előbb dacosan azt felelte „majd meglátja”. Természetesen a kérés jól esett, beadta kérelmét és felvették a TF-re. TF hallgatóként vett részt az olimpián.

Az 1936-os Berlini Olimpián a 3. helyezést elért női tornász csapat tagja volt. Az olimpiák történetében ő volt az első, aki a lóugrás gyakorlatát szaltóval hajtotta végre, amit a pontozók kellően nem értékeltek.
Többszörös főiskolai és magyar bajnok tornász. Olga néni kecskeméti. A Testnevelési Főiskola elvégzése után 1939-ben nevezték ki a jelenlegi Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának jogelődjéhez, a Horthy Miklós Református Tanítóképző Intézethez állami testnevelő tanárnak.

Intézeti vezető tanárként mind az oktatás, mind a tömegsport területén kiváló munkát végzett. Vezetője volt az intézet két diáksportkörének, a Zrínyi Ilona és a Dobó Katica Sportkörnek, ahol igen aktív sport tevékenység folyt (torna, atlétika, úszás, tenisz). A Kecskeméten tevékenykedő testnevelők ismerve eredményeit, nagy lelkesedéssel fogadták körükbe (Gál Tibor, Nyitrai Emil, Buday László, Dragollovich Gyula és Oltai Rudolf). Így hamar bekapcsolódott Kecskemét versenysportjába (a KAC, a KTE és a Kecskeméti Honvéd torna és atléta edzője lett.) Részt vett Kecskemét sportéletében edzőként és sportvezetőként. Nagy érdemei vannak abban, hogy a női torna Kecskeméten versenysport szintjén is országos eredményeket ért el.
> Kecskeméten ismerkedett meg férjével, Szemerey Andor matematika tanárral, aki az úszó-vízilabda sportban versenyzőként, edzőként és szakvezetőként tevékenykedett és nagyban hozzájárult a sportágak fejlődéséhez.

Itt születtek gyermekei, itt élnek unokái és dédunokája.

1945-öt követően előbb a középfokú, majd 1959-től a Felsőfokú Óvónőképző Intézetben tanított, mely országosan kiemelt intézet lett.
Kutatta és kidolgozta az óvodáskorú gyerekek testnevelésének legalkalmasabb módszerét. E körben több tanulmányt, jegyeztet és könyvet írt „Az óvodai testnevelés oktatásának módszertana” címmel. Módszerei nem csak Magyarországon, hanem határainkon kívül is követőkre találtak tanítványai révén.
35 évnyi tanítás után 1974-ben ment nyugdíjba. Jelenleg ő a Magyarországon élő olimpiai helyezettek legidősebbje.

Tanítványait, sportolóit hűségre, alázatra, kitartásra, egymás megbecsülésére, segítésére, haza-és családszeretetre tanította. Tanítványai nyugdíjazását követően is rendszeresen fordultak hozzá tanácsért, segítségért. Munkássága elismeréseként az olimpián elért helyezéséért Toldi Miklós ezüst Érdemrendet kapott, majd Kiváló Dolgozó kitüntetésben, a Sport és a Testnevelés Kiváló Oktatója oklevélben részesült.
Az életút megkoronázásaként 2011-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Női Tagozat Életműdíját, majd 2012-ben a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre kezdeményezésére a „Címzetes Főiskolai Tanár” címet kapta meg.

A Kecskeméti Főiskola GAMF Karán lévő sportcsarnok 2011-től, míg a Tanítóképző Főiskola tornaterme 2012-től viseli nevét.
2012-ben Szemerey Andorné Törös Olga tiszteletére és az 1936-os olimpia emlékére a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre tölgyfát ültetett a Tanítóképző Főiskola udvarán. Ez alkalommal jelölte meg életfilozófiáját: „Tettem a dolgomat mindenkor”. 2014. június 12-én Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Szemerey Andorné Törös Olga részére díszoklevelet és egyben a Kecskemét Város Díszpolgára kitüntetést adományozott.

2014. augusztus 4-én 100. születésnapja alkalmából Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Olimpiai Akadémia, a Magyar Torna Szövetség és a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Körének képviselői is köszöntötték Törös Olgát. Nagypál Sándor Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere átadta Kecskemét város aranygyűrűjét, valamint a város Díszpolgári oklevelét, majd Dr. Nébald György olimpiai bajnok, az EMMI Sportszakmai Főosztályvezetője, valamint Schmittné Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornász köszöntötte Olga nénit.

Dr. Magyar Zoltán olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, Borkai Zsolt olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság elnök köszöntő levelét, míg a Magyar Tornaszövetség ajándékát Altorjai Sándor főtitkár adta át az ünnepeltnek.

Lukács József, a Magyar Tornasport Halhatatlanjainak Klubjának elnöke a tagok sorába fogadó díszoklevelet adott át.

Dr. Bodóczky László a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre nevében Olga néni életútját bemutató tablót, Grosán Pál pedig „Tettem a dolgomat mindenkor” című könyvét mutatta be és adta át Olga néninek.

Szemerey Andorné Törös Olga életműve

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kecskemét
Kategória
sport
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
-
Források
http://www.bacstudastar.hu
http://www.mob.hu
Grosán Pál: „Tettem a dolgomat mindenkor”. Törös Olga (Szemerey Andorné) A kecskemétivé lett olimpikon. Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre, Kecskemét, 2014.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Olimpikonként sportbeli teljesítménye, testnevelő tanári és edzői szakmai munkássága, példamutató emberi magatartást tanúsító életműve alapján az Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre javasolta a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvenni.

 

Kapcsolódó értékek

Lajosmizse
Sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kecskemét
sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Szank
Sport
Bács-Kiskun Megyei Értéktár